A tanuló-tanító közötti kapcsolat a pedagógusok szemszögéből a Student-Teacher Relationship Scale kérdőív alkalmazása és a tanítói vélemények összefüggése a diákok válaszaival /
The dissertation undertakes to explore the quality of the relationship between teacher and students and reviews the relationship from the perspective of teachers. The research was carried out using the Hungarian-adapted version (Huszka & Kinyó, 2020) of the Student-Teacher Relationship Scale (ST...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2021-10-18
|
| Kulcsszavak: | tanító-tanuló kapcsolat, kisiskoláskor; mérési lehetőségek; iskolai nevelés |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.10918 |
| mtmt: | 32869161 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/10918 |
| Tartalmi kivonat: | The dissertation undertakes to explore the quality of the relationship between teacher and students and reviews the relationship from the perspective of teachers. The research was carried out using the Hungarian-adapted version (Huszka & Kinyó, 2020) of the Student-Teacher Relationship Scale (STRS, Pianta, 2001). The questionnaire helps to explore the relationship between the teacher and the students from the perspective of the teacher: the teachers completed the questionnaires for each student in their class. The STRS provides feedback to teachers about their relationship with their students. The long version of the STRS questionnaire (28 items) assesses three dimensions of teacher-student relationship: closeness, conflict and dependency (Pianta, 2001). In Hungary only a few studies (Szabó, Rausch & Zsolnai, 2019) have been carried out using Pianta's (2001) Student-Teacher Relationship Scale (STRS), but at the international level we can find several studies (Fraire et al., 2013; Drugli & Hjemdal, 2013). In addition to the STRS questionnaire, a background questionnaire (based on Kósáné Ormai’s (1998) work) was used too. With the help of the background questionnaire, we would like to know how primary school teachers see the learning outcomes of students in their classroom. We also expanded the study with a student data sheet, which covers the following areas (SZTE Neveléstudományi Intézet, 1998; OKM 2017/2018, 2018): (1) subject attitudes, (2) assessment of subjects, (3) satisfaction with academic performance. Data collection is performed in order to develop background variables and to perform correlation studies (large sample measurement). The studies (first pilot study: Nteacher = 2; second pilot study: Nteacher = 4; large sample measurement: Nteacher = 14, Nstudent = 183; online pilot study: Nteacher = 2) were conducted in the 2nd and 3rd grades of Hungarian and Serbian primary schools. The aim of the study is to address the importance of the teacher-student relationship from a pedagogical approach. Additional goals of the research include exploring the quality of the perceived relationship between students and teachers after measuring educators. Based on the experience of our studies with the adapted measuring instrument and documented international research, we can conclude that STRS (Pianta, 2001) can be used in Hungary and Serbia as an effective diagnostic tool for teacher-student relations with appropriate professional support - embedded in everyday pedagogical practice. A tanító és a diákok közötti kapcsolat minőségének feltárásával foglalkoztam, és a kapcsolatot elsősorban a pedagógusok szemszögéből vizsgáltam. A kutatás a Student-Teacher Relationship Scale (STRS, Pianta, 2001) magyarra adaptált változatának (Huszka & Kinyó, 2020) felhasználásával valósult meg. A kérdőív segít feltárni a pedagógus és a diákok közötti kapcsolatot a tanítók szemszögéből: a tanítók a kérdőíveket az osztályukban tanuló diákokra vonatkozóan töltötték ki. Az STRS visszajelzést ad a tanítóknak a tanulóikkal való kapcsolatukról. Az STRS kérdőív hosszú változata (28 tétel) a pedagógus-diák kapcsolat három dimenzióját értékeli: közelség, konfliktus és függőség (Pianta, 2001). Az adaptált kérdőív mellett egy háttérkérdőívet (Kósáné Ormai (1998) munkája alapján) is bevontam a vizsgálatba, amelynek egyes tételei arra vonatkoznak, hogy az általános iskolai tanítók hogyan vélekednek az osztályukban tanuló gyermekek tanulmányi teljesítményéről. A vizsgálatot egy tanulói adatlappal is kibővítettem (SZTE Neveléstudományi Intézet, 1998; OKM 2017/2018, 2018), amely a következő területeket fedi le: (1) tantárgyi attitűdök, (2) tantárgyak megítélése, (3) tanulmányi teljesítménnyel való elégedettség. A tanulók a szülői beleegyező nyilatkozat elfogadását követően tölthetik ki az adatlapot, amelyben kizárólag zárt kérdések szerepelnek. Az adatgyűjtést háttérváltozók kialakítása céljából, illetve összefüggés-vizsgálatok elvégzése érdekében végeztem. A vizsgálatok (első próbamérés: Ntanító = 2; második próbamérés: Ntanító = 4; nagymintás mérés: Ntanító = 14, Ntanuló = 183; online próbamérés: Ntanító = 2) magyarországi és szerbiai általános iskolák alsó tagozatos osztályainak bevonásával valósultak meg. A vizsgált mintára vonatkozóan az adaptált tanítói kérdőív Magyarországon és Szerbiában egyaránt hatékony diagnosztikai eszközként alkalmazható a tanító-tanuló kapcsolatokban, megfelelő szakmai támogatás mellett - beágyazva a mindennapi pedagógiai gyakorlatba. |
|---|