A halászleány című Bjørnson‐elbeszélés magyar fordításainak háttere

Bjørnstjerne Bjørnson 1868‐ban norvégul megjelent A halászleány című elbeszélése annyira népszerű volt, hogy szinte azonnal több nyelvre lefordították. A szöveg a magyar hetilapokban is olvasható volt, ami befolyásolta a Bjørnsonról kialakuló hazai íróképet. A Magyarország és a Nagyvilág német fordí...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Asztalos Veronka Örsike
További közreműködők: Bjørnson Bjørnstjerne
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalmi Tanszék Szeged 2022
Sorozat:Acta historiae litterarum hungaricarum 37-38
Kulcsszavak:Norvég irodalom - novella - 19. sz., Sajtótörténet - 19. sz., Magyar-norvég irodalmi kapcsolatok - 19. sz., Műfordítás - magyar
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/77925
LEADER 02564nab a2200241 i 4500
001 acta77925
005 20221215153422.0
008 221215s2022 hu o 0|| hun d
022 |a 0586-3708 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
041 |a eng 
100 1 |a Asztalos Veronka Örsike 
245 1 2 |a A halászleány című Bjørnson‐elbeszélés magyar fordításainak háttere  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Asztalos Veronka Örsike 
260 |a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalmi Tanszék  |b Szeged  |c 2022 
300 |a 181-199 
490 0 |a Acta historiae litterarum hungaricarum  |v 37-38 
520 3 |a Bjørnstjerne Bjørnson 1868‐ban norvégul megjelent A halászleány című elbeszélése annyira népszerű volt, hogy szinte azonnal több nyelvre lefordították. A szöveg a magyar hetilapokban is olvasható volt, ami befolyásolta a Bjørnsonról kialakuló hazai íróképet. A Magyarország és a Nagyvilág német fordítás alapján közölte 1869‐ben, majd újra megjelent 1876‐ban, a Divat‐Nefelejts című lapban. Tanulmányomban azt vizsgálom, ahogyan az elbeszélést a szerző korábbi műveinek, világhírnevének, illetve a nyelvi közvetítettségének hatására a magyar diskurzus tipikus norvég parasztnovellaként értelmezi, noha A halászleány atipikus alkotásnak számít a szerző többi munkájához képest. Főhősnője alacsony, de nem paraszti származású, cselekedeteit jellemzően polgári életcélja – a színésszé válás – motiválja. A magyar recepció kettőssége, hogy a nemzetközi kritikai visszhang nyomán Bjørnson parasztelbeszélések szerzőjeként került be a magyar irodalomba, pedig első, magyarul olvasható terjedelmesebb szövege, A halászleány nem felelt meg ennek a minőségnek. A norvég népies, parasztnovellát író Bjørnson‐kép sokáig eltakarta, hogy A halászleány a művészet általi (női) emancipációról is szól. A magyar recepció ugyanakkor implicit módon – a gyors fordítás, a megjelenési közeg és a szerkesztői üzenet révén – mégis megteremtette ennek az olvasatnak a lehetőségét. 
650 4 |a Bölcsészettudományok 
650 4 |a Nyelvek és irodalom 
695 |a Norvég irodalom - novella - 19. sz., Sajtótörténet - 19. sz., Magyar-norvég irodalmi kapcsolatok - 19. sz., Műfordítás - magyar 
700 0 1 |a Bjørnson Bjørnstjerne 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/77925/1/hist_litt_hung_037-038_ujfolyam_006-007_181-199.pdf  |z Dokumentum-elérés