Az önkényuralmi szimbólumok büntetőjogi megítéléséről Joggyakorlati helyzetkép az önkényuralmi jelkép használata tényállásról, kitekintve a német büntető törvénykönyv koncepciójára /

A tanulmány az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi és alkotmányos korlátait elemzi a véleménynyilvánítási szabadsággal összefüggésben. A szimbólumok kommunikációs jelentősége miatt használatuk az önkifejezés része, ugyanakkor a Btk. 335. §-a alapján korlátozható. A kutatás a Fővárosi Főü...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Botos Mihály Bálint
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2025
Sorozat:IN MEDIAS RES: FOLYÓIRAT A SAJTÓSZABADSÁGRÓL ÉS A MÉDIASZABÁLYOZÁSRÓL 14 No. 2
Tárgyszavak:
doi:10.59851/imr.14.2.6

mtmt:36845718
Online Access:http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/39022
LEADER 01903nab a2200217 i 4500
001 publ39022
005 20260209101602.0
008 260209s2025 hu o 000 hun d
022 |a 2063-6253 
024 7 |a 10.59851/imr.14.2.6  |2 doi 
024 7 |a 36845718  |2 mtmt 
040 |a SZTE Publicatio Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Botos Mihály Bálint 
245 1 3 |a Az önkényuralmi szimbólumok büntetőjogi megítéléséről  |h [elektronikus dokumentum] :  |b Joggyakorlati helyzetkép az önkényuralmi jelkép használata tényállásról, kitekintve a német büntető törvénykönyv koncepciójára /  |c  Botos Mihály Bálint 
260 |c 2025 
300 |a 131-148 
490 0 |a IN MEDIAS RES: FOLYÓIRAT A SAJTÓSZABADSÁGRÓL ÉS A MÉDIASZABÁLYOZÁSRÓL  |v 14 No. 2 
520 3 |a A tanulmány az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi és alkotmányos korlátait elemzi a véleménynyilvánítási szabadsággal összefüggésben. A szimbólumok kommunikációs jelentősége miatt használatuk az önkifejezés része, ugyanakkor a Btk. 335. §-a alapján korlátozható. A kutatás a Fővárosi Főügyészségen 2012 és 2023 között indult ügyek és a bírósági gyakorlat elemzésére épül, kiegészítve az Emberi Jogok Európai Bírósága és a német bíróságok joggyakorlatának releváns döntéseivel. Bár a tényállás ritkán alkalmazott, jelentősége kiemelkedő, mivel a joggyakorlatban a propagálási szándék megléte biztosítja az alkotmányos egyensúlyt a szólásszabadság és a kollektív méltóság védelme között. A felelősségelimináló német szándék szigorúbb megközelítést kínál, míg a magyar gyakorlat megszorító értelmezése a legalitás és az emberi méltóság védelmét szolgálja. 
650 4 |a Jogtudomány 
856 4 0 |u http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/39022/1/IMR_202502_131-148o.pdf  |z Dokumentum-elérés