Az önkényuralmi szimbólumok büntetőjogi megítéléséről Joggyakorlati helyzetkép az önkényuralmi jelkép használata tényállásról, kitekintve a német büntető törvénykönyv koncepciójára /

A tanulmány az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi és alkotmányos korlátait elemzi a véleménynyilvánítási szabadsággal összefüggésben. A szimbólumok kommunikációs jelentősége miatt használatuk az önkifejezés része, ugyanakkor a Btk. 335. §-a alapján korlátozható. A kutatás a Fővárosi Főü...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Botos Mihály Bálint
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2025
Sorozat:IN MEDIAS RES: FOLYÓIRAT A SAJTÓSZABADSÁGRÓL ÉS A MÉDIASZABÁLYOZÁSRÓL 14 No. 2
Tárgyszavak:
doi:10.59851/imr.14.2.6

mtmt:36845718
Online Access:http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/39022
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:A tanulmány az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi és alkotmányos korlátait elemzi a véleménynyilvánítási szabadsággal összefüggésben. A szimbólumok kommunikációs jelentősége miatt használatuk az önkifejezés része, ugyanakkor a Btk. 335. §-a alapján korlátozható. A kutatás a Fővárosi Főügyészségen 2012 és 2023 között indult ügyek és a bírósági gyakorlat elemzésére épül, kiegészítve az Emberi Jogok Európai Bírósága és a német bíróságok joggyakorlatának releváns döntéseivel. Bár a tényállás ritkán alkalmazott, jelentősége kiemelkedő, mivel a joggyakorlatban a propagálási szándék megléte biztosítja az alkotmányos egyensúlyt a szólásszabadság és a kollektív méltóság védelme között. A felelősségelimináló német szándék szigorúbb megközelítést kínál, míg a magyar gyakorlat megszorító értelmezése a legalitás és az emberi méltóság védelmét szolgálja.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:131-148
ISSN:2063-6253