A részben független területek jellemzői, különös tekintettel Európára
Míg a szuverén állam továbbra is a legfőbb politikai entitás a nemzetközi színtéren, a 19. század óta folyamatosan jelennek meg olyan területek, amelyek részben függetlenek, mivel megosztásra kerül a szuverenitás gyakorlása a központi állam és a részben független terület között. Ha a részben függetl...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2025
|
| Sorozat: | KÖZJOGI SZEMLE
18 No. 1 |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.59851/kjsz.2025.1.02 |
| mtmt: | 36875169 |
| Online Access: | http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/38845 |
| Tartalmi kivonat: | Míg a szuverén állam továbbra is a legfőbb politikai entitás a nemzetközi színtéren, a 19. század óta folyamatosan jelennek meg olyan területek, amelyek részben függetlenek, mivel megosztásra kerül a szuverenitás gyakorlása a központi állam és a részben független terület között. Ha a részben független területek alkotmányos helyzetét vizsgáljuk, érdemes hangsúlyt helyezni e területek és a központi állam közötti kapcsolatra, amely lehetővé tette a részleges függetlenség kialakulását például Grönland vagy Skócia területén. A munka célja megvizsgálni a részben független területek fogalmát, azok megjelenését, az európai példákat, hatásukat a függetlenség elérésének vágyára, és néhány jó példát a kapcsolat működésére a központi állam és a részben független terület között. Milyen előnyökkel járhat egy ilyen típusú berendezkedés? |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 9-15 |
| ISSN: | 1789-6991 |