Tankötelezettség és generációs közösségi tanulás a tanyai népiskolákban
Magyarországon a kiegyezést és az 1868-as tankötelezettségi törvényt követően vett nagyobb lendületet a közoktatás, amire nagy szükség volt, mert 1880-ban analfabéta volt a hat éven felüli lakosság közel hatvan százaléka. De nem volt elegendő iskola és tanító sem.A törvény nyomán tanyai iskolák léte...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2024
|
| Sorozat: | KÖZÖSSÉGI KAPCSOLÓDÁSOK - TANULMÁNYOK KULTÚRÁRÓL ÉS OKTATÁSRÓL
4 No. 1 |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/kapocs.2024.1.74-85 |
| mtmt: | 35074860 |
| Online Access: | http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/38794 |
| Tartalmi kivonat: | Magyarországon a kiegyezést és az 1868-as tankötelezettségi törvényt követően vett nagyobb lendületet a közoktatás, amire nagy szükség volt, mert 1880-ban analfabéta volt a hat éven felüli lakosság közel hatvan százaléka. De nem volt elegendő iskola és tanító sem.A törvény nyomán tanyai iskolák létesültek, melyek köré hamarosan közösségek szerveződtek, amiben nagy szerepe volt az ott működő tanítóknak. Eötvös kultuszminiszter számított is a tanítóság elhivatottságára, s 1870-ben körrendeletben buzdította a tanítókat, hogy segítsék az elmaradottakat az írás, olvasás, számolás és egyéb elemi ismeretek elsajátításában. A tanítók feladataként a tankötelezettek oktatása mellett az általános műveltség és közhasznú ismeretek terjesztését is megjelölte. A közmegbecsülésnek örvendő tanító a közösségi tanulás, az intergenerációs ismeretátadás számos formáját valósította meg az iskola falai között. A tanulmány ezt a folyamatot, benne a tanítók szerepét mutatja be konkrét példákkal. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 74-85 |
| ISSN: | 2786-3484 |