Honfoglalás kori köznépi temetők anyai vonalainak jellemzése, archeogenetikai módszerekkel
A régészeti leletekből kinyerhető archaikus DNS vizsgálata fényt deríthet egyének, populációk eredetére és rokoni kapcsolataira. Korábbi munkánk során elsősorban a honfoglalás kori szállási temetők genetikai kapcsolatait derítettük fel régészeti genetikai módszerekkel. A karosi és kenézlői temető eg...
Elmentve itt :
Szerzők: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Könyv része |
Megjelent: |
Research Centre of Humanities, Early Hungarians Research Team; Pázmány Péter Catholic University, Faculty of Humanities and Social Sciences, Institute of Archaeology; Martin Opitz Kiadó
Budapest
2023
|
Sorozat: | Magyar Őstörténeti Kutatócsoport Kiadványok; Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia
2 No. 4.2; 24.2 "Hadak útján" A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIX. konferenciája. = 29th Conference of scholars on the Migration Period 2 No. 4.2; 24.2 |
Tárgyszavak: | |
doi: | 10.55722/Arpad.Kiad.2023.4.2_07 |
mtmt: | 34493120 |
Online Access: | http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/34617 |
Tartalmi kivonat: | A régészeti leletekből kinyerhető archaikus DNS vizsgálata fényt deríthet egyének, populációk eredetére és rokoni kapcsolataira. Korábbi munkánk során elsősorban a honfoglalás kori szállási temetők genetikai kapcsolatait derítettük fel régészeti genetikai módszerekkel. A karosi és kenézlői temető együttesek nagy felbontású teljes mitogenom analízise azt mutatta, hogy a honfoglalók anyai ágú vonalai visszavezethetők az eurázsiai sztyeppe távoli részeire: harmaduk Közép-Belső Ázsia területéről származott, kétharmaduk pedig a bronzkori pontusi-kaszpi sztyeppe Poltavka-Potakovka-Szrubnaja kultúráira vezethető vissza. Felvetődött a kérdés, hogy ezek az adatok milyen mértékben vonatkoztathatók a teljes honfoglaló populációra? Hogy ezt a kérdést megválaszoljuk, vizsgálatainkat kiterjesztettük a 10. századi nagyobb sírszámú falusi temetőkre, melyek a honfoglalás kori köznépet rejthetik. A kiválasztott 6 falusi temető mindegyikéből 20-30 egyén anyai vonalait vizsgáltuk. A mintaválasztást elsősorban régészeti és antropológiai adatok alapján végeztük. Mivel a temetők többsége átnyúlik az Árpád-korba és korábbi antropológiai vizsgálatok több temetőben lehetséges népességcserét jeleztek, ezért a korai és a későbbi sírok összehasonlításával a népességcsere kérdésére is választ remélhetünk. A projekt jelen állása szerint csaknem az összes szekvencia adat elkészült és most folyik az adatok filogenetikai és populációgenetikai kiértékelése, ezért az előzetes eredményeket tudjuk bemutatni. |
---|---|
Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 12 159-170 |
ISBN: | 9786156388353 |