Élő szkeccsek. Performatív animáció az 1910-es évek magyar filmjében

A magyar filmtörténeti diskurzus hagyományosan az első fennmaradt hazai animációs filmekként tárgyalja a Harctéri karikatúrák (1915) címen ismert összeállítás betétjét, valamint Az Est Film Vértes Marcell által rajzolt 1918–1919-es publicisztikai karikatúráit. A tanulmány ezt a keretezést két szempo...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Gerencsér Péter
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2023
Sorozat:APERTÚRA 18 No. 2
Tárgyszavak:
doi:10.31176/apertura.2023.18.2.4

mtmt:34008451
Online Access:http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/27402
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:A magyar filmtörténeti diskurzus hagyományosan az első fennmaradt hazai animációs filmekként tárgyalja a Harctéri karikatúrák (1915) címen ismert összeállítás betétjét, valamint Az Est Film Vértes Marcell által rajzolt 1918–1919-es publicisztikai karikatúráit. A tanulmány ezt a keretezést két szempontból igyekszik felülvizsgálni és újragondolni. Bár a régi és az új médiumokra párhuzamosan fókuszáló médiaarcheológia utólagos pozíciójából ezek a munkák valóban tekinthetők animációs filmnek, az eddig mellőzött nemzetközi szakirodalom bevonásával amellett érvelek, hogy az animáció fogalma ebben az esetben anakronisztikus visszavetítés. Álláspontom szerint a vizsgált művekben az animációs trükkfilm a korai film illuzionista attrakciójának örököseként magával a mozgással, a megelevenedő képpel, a film mágiájával azonos. Másrészt a tanulmány azt állítja, hogy ezeket a mozgóképes alkotásokat nem lehetséges pusztán filmtörténeti keretben tárgyalni, szélesebb médiatörténeti megközelítésre van szükség. Ezek a filmek ugyanis sohasem önállóan jelentek meg, hanem a populáris színpad, a vásári mutatványosság leszármazottjaként előadásalapúak voltak. Ennek a típusnak a megnevezésére a „performatív animáció” fogalmát használom, melynek tanulmányozásánál nemcsak a mozgóképet, hanem a színpadi forma, a nyomtatott sajtó, a rajzolói test, a transzformáción alapuló rajz és a krétatábla médiumait is szükséges figyelembe venni.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:26
ISSN:1787-7245