Az írásbeli polgári per jellemzői az 1868. évi LIV. törvénycikkben

A hatályos polgári perrendtartás nagyobb hangsúlyt fektet az írásbeliségre, mint az azt megelőző 1952. évi III. törvény. Az írásbeliség legutóbb több mint százötven évvel ezelőtt, az 1868. évi LIV. törvénycikkben játszott hasonló szerepet a magyar perjogban. E törvény jellemzőinek elemzése eddig sem...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Szivós Kristóf
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2022
Sorozat:ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY 63 No. 3
Tárgyszavak:
doi:10.51783/ajt.2022.3.04

mtmt:33580446
Online Access:http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/26305
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:A hatályos polgári perrendtartás nagyobb hangsúlyt fektet az írásbeliségre, mint az azt megelőző 1952. évi III. törvény. Az írásbeliség legutóbb több mint százötven évvel ezelőtt, az 1868. évi LIV. törvénycikkben játszott hasonló szerepet a magyar perjogban. E törvény jellemzőinek elemzése eddig sem a perjog-, sem a jogtörténet-tudományban nem történt meg. A tanulmány elsődlegesen arra a kérdésre keresi a választ, hogy melyek voltak ennek az írásbeli rendszernek azon hátrányai, amelyek miatt a szóbeliség bevezetése volt a 19. századi perjogi kodifikáció egyik célja. A tanulmány annak tárgyát elsődlegesen a joggyakorlat alapján vizsgálja és vonja le következtetéseit. Szerkezetét tekintve a tanulmány először a polgári perjog helyzetéről ad általános áttekintést az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot követően. Erre azért van szükség, mert a neoabszolutizmus okozta változások nagy mértékben kihatással voltak arra, hogy a kiegyezés után milyen irányt vett a perjogi szabályozás. Ezt követően az eljárás két fajtáját ismerteti röviden, majd részleteiben a rendes eljárás szabályrendszerének legfontosabb elemeit. Ez utóbbi eljárás járt ugyanis az írásbeliség érvényesülésével.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:80-106
ISSN:0002-564X