A metaforák jelentésváltozásának szerepe a terápiás történetmondásban relevanciaelméleti perspektívából
Az emberi nyelvhasználat egy sajátos formája a metafora, melynek interpretálása során több kognitív funkció együttes működésére van szükség. A terápiás történetek feldolgozása során olyan kontextuális információk befolyásolhatják az adott nyelvi elemek jelentésének alakulását, melyek egy többelemű m...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
ELTE Eötvös József Kiadó
Budapest
2020
|
| Sorozat: | Nyelvtan, diskurzus, megismerés
|
| Tárgyszavak: | |
| mtmt: | 31655772 |
| Online Access: | http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/26269 |
| Tartalmi kivonat: | Az emberi nyelvhasználat egy sajátos formája a metafora, melynek interpretálása során több kognitív funkció együttes működésére van szükség. A terápiás történetek feldolgozása során olyan kontextuális információk befolyásolhatják az adott nyelvi elemek jelentésének alakulását, melyek egy többelemű modellben írhatóak le attól függően, hogy a szituációban mire irányulnak, ha irányulnak, a résztvevők szándékai és/vagy befogadói attitűdjei. Az írás célja a metaforák szerepének dinamikus értelmezése a Metamorphoses Meseterápiás Módszer (Boldizsár 2010) alkalmazása során. A metaforikus tartalmak interpretációját a terápiás eljárásban a relevanciaelmélet metafora-felfogásából (Sperber–Wilson 1995; Wilson 2011a; b) kiindulva, azt továbbgondolva ismertetjük. Jelen írás kereti között nem célunk állást foglalni abban a kérdésben, hogy melyik kognitív szemléletű értelmezési keret mitől lehet alkalmas a metaforikus kifejezések leírására és miért. Most elsősorban arra törekszünk, hogy arra mutassunk egy lehetséges megoldást, hogy a terápiás történetmondás adta helyzetek miként értelmezhetőek a relevanciaelméleti metafora-felfogás figyelembe vételével. A metafora-feldolgozás több viszonyban jelenik az adott szituációban: így a) a terapeuta és a kliens közti kommunikációban, b) a kliens és a választott történet közti kapcsolatban, valamint c) a kliens saját interpretációi közti lehetőségekben, (a terápiás alkalmazás miatt bekövetkező) változásokban, illetőleg d) csoportterápiás esetekben a csoporttagok közti relációban is értelmeződhet. Ebben a felfogásban szeretnénk röviden megmutatni, hogy a terápiás célú történetmondásban megjelenő nyelvi jelek jelentésének dinamikus változásait milyen tényezők befolyásolhatják egy adott történet és a befogadói attitűd által meghatározott kontextuson belül. Jelen írásunk egy korábban (Papp 2018; Ivaskó–Papp 2019) megjelentetett elképzelés továbbgondolása. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 21 289-309 |
| ISBN: | 9789634892311 |