A gyakorlaton alapuló kutatási tényektől a kutatási tényeken alapuló gyakorlatig - elbeszélt történelem a történelemoktatásban
2016 és 2020 között az MTA–SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport három téma (Magyarország részvétele a második világháborúban, a magyarországi holokauszt és az 1956-os forradalom) esetében fejlesztett ki szemtanúkkal készült videóinterjú-részleteket alkalmazó tanórákat, tovább...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2021
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
31 No. 11-12 |
| Kulcsszavak: | Történelem tanítása |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/ISKKULT.2021.11-12.3 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/70816 |
| LEADER | 05469nab a2200277 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | misc70816 | ||
| 005 | 20220427103222.0 | ||
| 008 | 220427s2021 hu o 0|| hun d | ||
| 022 | |a 1215-5233 | ||
| 024 | 7 | |a 10.14232/ISKKULT.2021.11-12.3 |2 doi | |
| 040 | |a SZTE Miscellanea Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 100 | 1 | |a Jancsák Csaba | |
| 245 | 1 | 2 | |a A gyakorlaton alapuló kutatási tényektől a kutatási tényeken alapuló gyakorlatig - elbeszélt történelem a történelemoktatásban |h [elektronikus dokumentum] / |c Jancsák Csaba |
| 260 | |a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar |b Szeged |c 2021 | ||
| 300 | |a 3-15 | ||
| 490 | 0 | |a Iskolakultúra |v 31 No. 11-12 | |
| 520 | 3 | |a 2016 és 2020 között az MTA–SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport három téma (Magyarország részvétele a második világháborúban, a magyarországi holokauszt és az 1956-os forradalom) esetében fejlesztett ki szemtanúkkal készült videóinterjú-részleteket alkalmazó tanórákat, továbbá vizsgálta (32 iskolai osztályban tartott tanórák előtt és után, a kutatás öt éve alatt összesen 652 fő kérdőíves kutatásával, valamint 12 fókuszcsoportos vizsgálat során) a beválást, illetve a diákokra kifejtett hatásokat (új ismeretszerzés, tárgyi tudás bővülése, ismeretelmélyítés, ismeretek rendszerezése és az érzelmi komponensek esetében egyaránt). A 2017–2018 közötti kísérleti órák kapcsán folytatott eredményei alapján újraformálódott a tanórák tartalma, majd az átdolgozott tanórák megvalósítása esetében (2019–2020) ismét lefolytattuk a tanórák előtti és az órákat követő kérdőíves adatfelvételeket, továbbá videódokumentációval is rögzítettük és ennek talaján elemeztük a tanórák megvalósulását. Az elemzés homlokterében az alkalmazott módszerek hatékonysága állt, illetve a tanárok és diákok megszólalásai, beszéd-cselekvéseik, és a tanulók tanórákról alkotott vélekedései. A tanórák egy vetülete a szemtanúkkal készült videóinterjú-részletek alapján célozta a felelősség, a szolidaritás, a szabadság, a demokrácia, az empátia, a tolerancia értékeinek megjelenítését és az ezzel kapcsolatos attitűdökre érzékenyítést, a tanórák másik dimenziója pedig a történelmi gondolkodás fejlesztésére irányult, itt a személyes történelem mint narratív történetforma és forrás jelent meg. Kutatási adataink alapján azt konstatálhattuk, hogy a tantárgypedagógiai kutatási tényeken alapuló tananyagfejlesztés eredményeként olyan tanóratervek és megvalósítások születhetnek, amelyek fejlesztik a tanulókat abban, hogy képesek legyenek kritikusan közelíteni a múltról szóló interpretációkhoz. Az interjúk feldolgozása segít a diákoknak megkülönböztetni egymástól a történelmi emlékezet három szintjét: a személyest, a közösségit és a történettudományit. A videóinterjúk a történelemoktatásban hatékonyan alkalmazhatóak, ha ez összekapcsolódik a történelmi gondolkodást fejlesztő tanítási stratégiák alkalmazásával. In between 2016 and 2020 our research group (MTA–SZTE Oral History and History Education RG) developed history lessons in three topics (Hungary’s participation in World War II, the Hungarian Holocaust and the 1956 Revolution) using video extracts from interviews with witnesses, and then examined its effectiveness (administering questionnaires to 652 subjects before and after lessons in 32 classes, and conducting 12 focus group interviews) and its impact on the students (with respect to acquiring new knowledge, increasing content knowledge, deepening and organizing knowledge, and emotional components). Based on these first findings, we further developed the content of the history lessons. In 2020, the history lessons revised in the abovedescribed method were recorded on video and analyzed in terms of the effectiveness of the applied methods and the teachers’ and students’ utterances and speech acts. Through the video extracts from interviews with witnesses, the lessons aimed at evoking the values of empathy, responsibility, solidarity, freedom, democracy and tolerance, and sensitizing towards related attitudes. Another dimension of lessons aimed at developing historical thinking; in this case, personal history appeared as a narrative form and as a source. Our data reveal that developing teaching materials based on subject-teaching methodology research results in lesson plans and realizations that support learners in becoming able to approach historical accounts and interpretations critically. Furthermore, processing the interviews can help students differentiate between three levels of historical memory: personal level, community level, and the level of historical science. The appearance of video interviews in history education is a valuable innovation, which can be applied in an effective way – if linked with the application of teaching strategies that develop historical thinking. | |
| 650 | 4 | |a Társadalomtudományok | |
| 650 | 4 | |a Oktatástudomány | |
| 695 | |a Történelem tanítása | ||
| 700 | 0 | 1 | |a Kojanitz László |e aut |
| 700 | 0 | 1 | |a Kósa Maja |e aut |
| 700 | 0 | 1 | |a Kiss Gábor Ferenc |e aut |
| 700 | 0 | 1 | |a Mezei Mónika |e aut |
| 856 | 4 | 0 | |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/70816/1/iskolakultura_2021_011_012_003-015.pdf |z Dokumentum-elérés |