Az "emberfölötti ember" dilemmája Móricznál Dosztojevszkij és Nietzsche-hatások a Sáraranyban /

Móriczra általában nem szokás úgy gondolni, mint a világirodalmi hatások bűvkörében alkotó íróra (talán az Isten háta mögött Flaubert-utalása kivételével). Pedig épp a Sárarany esetében mind a Bűn és bűnhődés, mind pedig a Zarathustra hatása egyértelműen kimutatható a motívumoktól kezdve egyes részl...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Papp Ágnes Klára
Testületi szerző: Dosztojevszkij 200 - Dosztojevszkij kelet- és és közép-európai olvasatai (Veszprém) (2021)
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szeged 2021
Sorozat:Iskolakultúra 31 No. 4
Kulcsszavak:Móricz Zsigmond, Fedor Mihajlovič Dostoevskij, Orosz irodalom története - 19. sz., Magyar irodalom története - 19-20. sz.
Tárgyszavak:
doi:10.14232/ISKKULT.2021.04.39

Online Access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/58082
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:Móriczra általában nem szokás úgy gondolni, mint a világirodalmi hatások bűvkörében alkotó íróra (talán az Isten háta mögött Flaubert-utalása kivételével). Pedig épp a Sárarany esetében mind a Bűn és bűnhődés, mind pedig a Zarathustra hatása egyértelműen kimutatható a motívumoktól kezdve egyes részletek megformálásán át a szereplők alakjának megalkotásáig. Mi több, a két mű alapkérdése: a közönséges és az „emberfeletti” ember ellentéte, a morál határainak kérdése, maga a bűn problematikája párbeszédbe állítja a két mű gondolatrendszerét a sajátosan magyar történet keretein belül. A tanulmány ennek a párbeszédnek a rekonstruálására, a Dosztojevszkij- és a Nietzsche-hatás tisztázására tesz kísérletet.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:39-50
ISSN:1215-5233