Az "emberfölötti ember" dilemmája Móricznál Dosztojevszkij és Nietzsche-hatások a Sáraranyban /
Móriczra általában nem szokás úgy gondolni, mint a világirodalmi hatások bűvkörében alkotó íróra (talán az Isten háta mögött Flaubert-utalása kivételével). Pedig épp a Sárarany esetében mind a Bűn és bűnhődés, mind pedig a Zarathustra hatása egyértelműen kimutatható a motívumoktól kezdve egyes részl...
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
Testületi szerző: | |
Dokumentumtípus: | Cikk |
Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2021
|
Sorozat: | Iskolakultúra
31 No. 4 |
Kulcsszavak: | Móricz Zsigmond, Fedor Mihajlovič Dostoevskij, Orosz irodalom története - 19. sz., Magyar irodalom története - 19-20. sz. |
Tárgyszavak: | |
doi: | 10.14232/ISKKULT.2021.04.39 |
Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/58082 |
Tartalmi kivonat: | Móriczra általában nem szokás úgy gondolni, mint a világirodalmi hatások bűvkörében alkotó íróra (talán az Isten háta mögött Flaubert-utalása kivételével). Pedig épp a Sárarany esetében mind a Bűn és bűnhődés, mind pedig a Zarathustra hatása egyértelműen kimutatható a motívumoktól kezdve egyes részletek megformálásán át a szereplők alakjának megalkotásáig. Mi több, a két mű alapkérdése: a közönséges és az „emberfeletti” ember ellentéte, a morál határainak kérdése, maga a bűn problematikája párbeszédbe állítja a két mű gondolatrendszerét a sajátosan magyar történet keretein belül. A tanulmány ennek a párbeszédnek a rekonstruálására, a Dosztojevszkij- és a Nietzsche-hatás tisztázására tesz kísérletet. |
---|---|
Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 39-50 |
ISSN: | 1215-5233 |