Dosztojevszkij hatása Pilinszky János kárhozatról szóló elmélkedéseiben
Jean-Paul Sartre Férfikor című regényére reflektáló esszéjében Pilinszky (1999. 118–119.) a következőket írja: „A pokol titka: a semmi titka, az élet örömeinek és szenvedéseinek megtagadása. A mennyek titka viszont a szeretet titka. Az élet örömeinek és szenvedéseinek vállalása. A semmi titkával a t...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Testületi szerző: | |
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2021
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
31 No. 4 |
| Kulcsszavak: | Fedor Mihajlovič Dostoevskij, Orosz irodalom története - 19. sz., Pilinszky János, Magyar irodalom - költészet - 20. sz. |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/ISKKULT.2021.04.59 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/58081 |
| Tartalmi kivonat: | Jean-Paul Sartre Férfikor című regényére reflektáló esszéjében Pilinszky (1999. 118–119.) a következőket írja: „A pokol titka: a semmi titka, az élet örömeinek és szenvedéseinek megtagadása. A mennyek titka viszont a szeretet titka. Az élet örömeinek és szenvedéseinek vállalása. A semmi titkával a teremtés titka, a megsemmisülés titkával a szereteté áll szemben. Legszebb modern ábrázolását e küzdelemnek Dosztojevszkij írta meg a Karamazov testvérekben-ben, a rejtélyesen elmagányosodott Iván és a titokzatosan nyitott Aljosa ellentétében. Iván körül a semmi művei és tettei, amelyek mindig többet mutatnak, mint a mögöttük tátongó üresség, míg Aljosa igénytelen s alázatos cselekedetei mögött a hatalmas és kifogyhatatlan többlet hallgat, mintha a teremtés egyedül a szeretetben válna érvényessé, bírná és kívánná csak igazán megvalósítani, betetőzni önmagát. Szeretet híján a valóság a semmibe hanyatlik vissza.” |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 59-65 |
| ISSN: | 1215-5233 |