Az észlelt tanári énhatékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata a kényszerű digitális oktatás időszakában 2. rész - Az énhatékonyság kapcsolata egyéni jellemzőkkel, valamint a tanári munka egyes tényezőivel /

A pandemia kritikus helyzetet teremtett a közoktatásban is. 2020 tavaszán lényegében napok alatt kellett áttérni a digitális oktatási formára. Az új helyzethez való alkalmazkodás sikeressége számos tényező függvénye volt. Korábbi tanulmányunkban (Szerzők, 2020) bemutattuk a tanári énhatékonyság jell...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Jagodics Balázs
Kóródi Kitti
Szabó Éva
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szeged 2020
Sorozat:Iskolakultúra 30 No. 11
Kulcsszavak:COVID-19, Koronavírus-járvány, Tanári énhatékonyság, Pedagógia -digitális
Tárgyszavak:
doi:10.14232/ISKKULT.2020.11.24

Online Access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/57411
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:A pandemia kritikus helyzetet teremtett a közoktatásban is. 2020 tavaszán lényegében napok alatt kellett áttérni a digitális oktatási formára. Az új helyzethez való alkalmazkodás sikeressége számos tényező függvénye volt. Korábbi tanulmányunkban (Szerzők, 2020) bemutattuk a tanári énhatékonyság jellemzőit ebben az időszakban. Jelen tanulmány keretében azokra a tényezőkre fókuszálunk, amelyek befolyásolták, hogy a pedagógusok mennyire érezték magukat hatékonynak. Online kérdőíves vizsgálatunkban 769 pedagógus vett részt az ország minden részéből (Méletkor= 46,3 év, SD = 9,39). Az énhatékonyság és a relatív énhatékonyság kapcsolatát vizsgáltuk néhány demográfiai és munkával összefüggő jellemzővel. Eredményeink szerint az életkor és a pályán eltöltött idő nem függött össze a hatékonyság élménnyel. Azonban, akiknek saját iskolás gyermeke is volt, az átlagosan két órával többet dolgozott naponta. A legnagyobb óraszámban oktatott tantárgy nem befolyásolta a hatékonyság élményt, de a digitális eszközök alkalmazásában szerzett korábbi tapasztalat egyértelműen javította a tanárok eredményesség élményét. Meglepő módon az 1-4. osztályban tanítók számoltak be legmagasabb és a 9-13. osztályokban tanítók a legalacsonyabb énhatékonyságról. Kutatásunk rámutatott arra, hogy a pedagógusok énhatékonysága számos tényező együttes hatásától függött a digitális oktatás időszakában, és a kép korántsem tekinthető egységesnek. The pandemic has created a critical situation in public education as well. In the spring of 2020, teachers had only days to transit to the digital form of education. The success of adapting to the new situation depended on a number of factors. In our previous study, we presented the characteristics of teacher self-efficacy during this period (Author et al, 2020). In the present study, we focus on the factors that influenced how much educators felt effective. In our online survey, 769 educators participated from all over the country (MAge = 46,3 years, SD = 9,39). We examined the relationship between self-efficacy and relative self-efficacy with some demographic and work-related characteristics. Our results showed that the educators’ age and experience were not associated with the efficiency-experience. However, those who had to homeschool their own school-age children worked an average of two hours more per day. The subject taught in the largest number of hours did not affect the efficiency-experience, but previous experience in using digital tools clearly improved teachers’ experience of efficiency. Surprisingly, teachers of 1-4. class reported highest, and teachers of 9-13. class the lowest selfefficacy. Our research has shown that the self-efficacy of educators depended on the combined effect of many factors in the period of digital education, and the picture cannot be considered uniform at all.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:24-43
ISSN:1215-5233