Iskolában előforduló proszociális és agresszív viselkedések normavizsgálata

Saved in:
Bibliographic Details
Main Authors: Kóródi Kitti
Fürdök Fruzsina
Szabó Éva
Format: Article
Published: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szeged 2020
Series:Iskolakultúra 30 No. 3
Subjects:
AAA
Keywords:Agresszivitás - gyermekkori - pedagógia, Agresszivitás - serdülőkor
Online access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/55868
DOI:10.14232/ISKKULT.2020.3.50
Description
Summary:Az iskolában megjelenő proszociális és agresszív viselkedésformák alapjaiban határozzák meg a tanulók jóllétét, iskolai teljesítményét. Az iskolai bántalmazás kérdésével kapcsolatban a kutatások leginkább azok gyakoriságát veszik figyelembe, ugyanakkor meghatározó lehet az is, hogy a diákok hogyan vélekednek ezekről. Továbbá ezt a vélekedést befolyásolhatja az is, hogy a diákok szerint a társaik hogyan viszonyulnak a különböző viselkedésformákhoz (Stormshak és mtsai, 1999). Tanulmányunk célja, hogy feltárjuk az iskolában előforduló proszociális és agresszív viselkedések gyakoriságát, valamint foglalkozunk azzal is, hogy ezeket a viselkedésformákat mennyire helyeslik a tanulók egyénileg, és mit gondolnak arról, hogy a társaik hogyan vélekednek ezekről, azaz melyek az elfogadott normák ezzel kapcsolatban egy adott csoportban. A vizsgálatban 122 fő általános és középiskolás diák vett részt (átlagéletkor = 14 év, szórás = 1,23 év), a normák felmérésére egy erre a célra kialakított normakérdőívet alkalmaztunk (Szabó és Labancz, 2015). Eredményeink szerint a proszociális viselkedések többször fordulnak elő az iskolában, mint az agresszív viselkedések, és az előbbieket a diákok személyes attitűdjük szerint inkább támogatják, míg utóbbiakat elítélik. Ugyanakkor mindkét viselkedésforma esetében megjelent a többszörös tudatlanság jelensége, azaz a tanulók úgy hiszik, hogy társaik inkább támogatják az agresszív, és inkább elítélik a proszociális viselkedéseket, mint ők maguk. Eredményeink alapján úgy tűnik, hogy a kialakított mérőeszközök alkalmazhatóak lesznek mind a prevenció, mind az intervenció területén az iskolapszichológusi munkában. Prosocial and aggressive behaviours at school fundamentally determine students’ well-being and school performance. Regarding the issue of school aggression and bullying, researches focus mainly on its frequency, but students’ perceptions of it can also be important. Furthermore, this perception may be influenced by how they view their peers’ attitudes toward different behaviors (Stormshak, et al., 1999). The purpose of this study is to explore the prevalence of prosocial and aggressive behaviours at school, and to examine the acceptance of these behaviours by students individually and how their peers perceive them, that is, the accepted norms in a given group. A total of 122 primary and secondary school students (mean age = 14,00, SD = 1.23) were examined in this study, and a standardized questionnaire was used for this purpose (Szabó & Labancz, 2015). According to our findings, prosocial behaviours occur more frequently in school than aggressive behaviors, the former being more strongly supported by students in their personal attitudes, while the latter are condemned. However, for both form of behaviors, the phenomenon of pluralistic ignorance has emerged, meaning that students believe that their peers are more likely to support aggressive behaviors and support prosocial behaviours less, than themselves. Based on our results, it appears that the tools developed will be applicable to both prevention and intervention in the work of school psychologists.
Physical Description:50-61
ISSN:1215-5233