A pedagógiai helyzetekben rejlő szexualitás ...egy mellőzött és tabusított téma értelmezési lehetőségei egy empirikus kutatás fényében /

Saját tanári munkám (és ennek kutatása) során azt tapasztaltam, hogy a nemi szerepek hatása és a szexualitás (bizonyos rejtett formája) gyakorlatilag folyamatosan jelen van az iskola (formálisan deszexualizált) terében, a pedagógiai helyzetekben, sőt a tanár–diák kapcsolatokban is. E téma széles kör...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Sárospataki Barnabás
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szeged 2020
Sorozat:Iskolakultúra 30 No. 1-2
Kulcsszavak:Szexualitás, Társadalmi nemek, Tanár-diák kapcsolat
Tárgyszavak:
doi:10.14232/ISKKULT.2020.1-2.47

Online Access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/48068
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:Saját tanári munkám (és ennek kutatása) során azt tapasztaltam, hogy a nemi szerepek hatása és a szexualitás (bizonyos rejtett formája) gyakorlatilag folyamatosan jelen van az iskola (formálisan deszexualizált) terében, a pedagógiai helyzetekben, sőt a tanár–diák kapcsolatokban is. E téma széles körben tapasztalt tabusításával azonban a pedagógiai folyamatokat (feltételezhetően) jelentősen befolyásoló tényezőt hagy figyelmen kívül mind a tudomány, mind a pedagógiai gyakorlat. E tanulmány forrásául szóló kutatás elsődlegesen feltáró jellegű volt. Tanár szakos hallgatók és gyakorló tanárok interjúztatása során, valamint saját autoetnográfiai terepnaplóm segítségével olyan pedagógiai mikrotörténéseket, tanár–diák interakciókat kerestem, melyekben rejtett, fel-felbukkanó módon kap szerepet a szexualitás. A feltárt eseteket különböző elméletek mentén közelítettem meg, elemeztem (pl. kritikai megközelítés, maszkulinitás és femininitás konstrukciója, performativitás és testhasználat stb.) A kutatás eredményei: (a) Tapasztalatok a résztvevők témához való viszonyulásával kapcsolatban. (b) Gazdag esetgyűjtemény, ennek nyomán annak felismerése, hogy nem szórványos jelenségről beszélünk. (c) A szakirodalmi megállapításokhoz empirikus tapasztalatok kapcsolása. (d) A különböző elméleti megközelítések összevetése, rendszerbe helyezése. (e) Tanulságok, következtetések megfogalmazása a pedagógiai gyakorlat számára. A kutatási eredmények hozzájárulnak a neveléselméleti tudományos tudás bővüléséhez, formálódásához. Gyakorlati haszna pedig (reményeim szerint), hogy hosszú távon e téma részét képezi majd a nevelésről való gondolkodásnak, beágyazódik a pedagógusok szakmai felkészülésébe, fontos szerepet kap a pedagógusok munkájának (ön)értékelésében, reflexiójában. Ezáltal csökkenheti az e témához köthető félreértéseket, tisztázatlan helyzeteket, valamint a tanár és diák közti rejtett hatalmi mechanizmusok jelenlétét. Mindezek által hozzájárulhat ahhoz, hogy a pedagógiai helyzetek transzparensebbek legyenek (mind a tanár, mind a diákok számára) s a pedagógiai folyamatok produktivitása, fejlesztő-nevelő hatása fejlődjön. During my own teaching work (and as the researcher of my own work) I found that the influence of gender roles and (a specific hidden form of) sexuality is constantly present in schools, and in pedagogical situations, even in teacher-student relations. However, with the widespread tabooing of this topic, both science and pedagogical practice neglect a factor that significantly influences pedagogical processes. This research was primarily exploratory. I interviewed student teachers and practitioners and re-read my own auto-ethnographic field notes. I looked for those pedagogical micro-stories and teacher-student interactions in which sexuality plays role in a hidden way. I explored the discovered cases with different theories (for example: critical approach, constructing masculinity and femininity, performativity and body use, etc.) The results of the research: (a) experiences about the participants’ attitude to the topic. (b) a rich collection of cases, leading to the recognition that this issue is widespread. (c) linking empirical experiences to the literature’s findings. (d) comparison and systematization of different theoretical approaches. (e) developing conclusions for pedagogical practice. The research results contribute to the expansion and formation of scientific knowledge in education. The practical long-term benefit (hopefully) that sexuality will be a topic of thinking about education and it will be embedded in the professional preparation of teachers and plays an important role in the (self-)evaluation and reflection of the teachers’ work. This can reduce misunderstandings, unclear situations and the presence of hidden power mechanisms between teachers and students. By doing so, it can contribute to making the pedagogical situations more transparent (both for the teacher and the students) and to improve the productivity and developmental impact of pedagogical processes.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:47-69
ISSN:1215-5233