Az alternatív iskolák helyzetének változása a rendszerváltástól napjainkig

Az alternativitás és a pluralizmus közoktatásbeli megjelenésének kezdetét illetően megoszlanak a vélemények, annál is inkább, mivel az alternativitás látens és egyben illegitim létezése – az alternatív megoldások és módszerek autonóm pedagógusokon keresztüli beszivárgása a pedagógiai praxisba – (Mih...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Langerné Buchwald Judit
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szeged 2020
Sorozat:Iskolakultúra 30 No. 1-2
Kulcsszavak:Oktatásügy, Pedagógia - alternatív
Tárgyszavak:
Online Access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/48067
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:Az alternativitás és a pluralizmus közoktatásbeli megjelenésének kezdetét illetően megoszlanak a vélemények, annál is inkább, mivel az alternativitás látens és egyben illegitim létezése – az alternatív megoldások és módszerek autonóm pedagógusokon keresztüli beszivárgása a pedagógiai praxisba – (Mihály 1999a) előbbre tehető, mint tényleges megjelenése. Az 1976-os Pedagógiai Lexikon az alternatív pedagógia és alternatív iskola szócikkeket még nem tartalmazza, a korszak tantárgyi és iskolakísérleteit pedig ekkor még nem sorolták az alternatív pedagógiai megoldásokhoz (Báthory, 2001; Langerné Buchwald, 2017), függetlenül attól, hogy ezek alapozták meg a későbbi alternatív pedagógiák és iskolák létrejöttét, és fontos szerepet játszottak a 80-as évek alternatív pedagógiai mozgalmában (Mihály, 1989; Kozma, 1990, 2009; Báthory, 2001). Az alternativitás legitimációja szempontjából a megjelenésének és elterjedésének folyamatban mérföldkőnek tekinthető az 1985-ös közoktatási törvény, mely legalizálta az akkori hivatalos, szocialista ideológiai alapú (Mihály, 1999) pedagógiától eltérő kísérleti és/vagy alternatív pedagógiákat és iskolákat (Báthory, 2001). Az azóta eltelt időszakban többször változott az oktatás, ezen belül az alternatív iskolák működésének jogszabályi háttere: a közoktatási, jelenleg köznevelési törvény; a tartalmi szabályozás szintjén megjelent a Nemzeti alaptanterv, mely több alkalommal módosult; a 2000-es évek elején pedig a Nemzeti alaptanterv mellett megjelent a kerettantervi szabályozás is, amely szintén változott. Emellett jelentős változás történt az iskolák fenntartását illetően is, valamint folyamatosan módosult a nem állami fenntartású alternatív iskolák állami költségvetési támogatása is. Jelen tanulmány keretében az alternatív pedagógiai program szerint működő iskolák működését szabályozó jogi dokumentumok – a közoktatási, illetve köznevelési törvény, a Nemzeti alaptantervek, a kerettantervi rendeletek és a nyilvántartott kerettantervek jegyzékeinek – elemzésével arra kerestük a választ, hogy az 1985-ös közoktatási törvény óta hogyan változtak az alternatív iskolák működésének feltételei, milyen oktatáspolitikai tendenciák azonosíthatók, és milyen hatással voltak ezek a változások az alternatív oktatásra és a pluralizmusra a magyar oktatásügyben. Opinions are divided on the emergence of alternativity and pluralism in education. The 1976 Pedagogical Lexicon does not contain articles for alternative pedagogy, or alternative schools, and the curricular experiments of the time were not categorized as alternative pedagogical solutions (Báthory, 2001; Langerné Buchwald, 2017), even though these formed the basis of subsequent alternative pedagogies and schools, and played an important role in the alternative pedagogical movement of the ‘80s (Mihály, 1989; Kozma, 1990, 2009; Báthory, 2001). The 1985 public education reform which legalized alternative pedagogies/schools that deviated from the socialist pedagogy of the time, could be considered a landmark of this movement (Báthory, 2001). Since then, education, and more specifically, the legal background of alternative schools, has undergone numerous changes: the public education law; the emergence of the national core curriculum, which also changed a number of times; in the early 2000’s, besides the national core curriculum, the frame curriculum was also introduced, which also changed many times. The funding of schools has also changed significantly, as well as the national funding of non-state alternative schools. In the scope of this study, legal documents pertaining to the regulation of alternative schools – the public education law, the national core curriculum, the frame curriculum statutes and the frame curriculum catalogue – were analysed, to find out how the operating conditions of alternative schools have changed since the 1985 public education reform, what trends in educational policy could be identified and what effect these change shave had on alternative education and pluralism in Hungary.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:70-88
ISSN:1215-5233