A történelmi tudat fejlesztésének jelentősége és problémái harcba szállunk-e az "intellektuális alvilággal"? /

A történelemoktatás válságban van, és ez a válság összefügg az általános történelmi kultúra leépülésével. Miközben a történelemtanítás igyekszik továbbra is a történettudomány szemléletét és a történeti kutatások eredményeit közvetíteni, a mindennapi életben és a médiákban zajló viták tartalma és ha...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Kojanitz László
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szeged 2019
Sorozat:Iskolakultúra 29 No. 11
Kulcsszavak:Történelem tanítása, Történelmi tudat, Történelmi gondolkodás
Tárgyszavak:
doi:10.14232/ISKKULT.2019.11.54

Online Access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/46610
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:A történelemoktatás válságban van, és ez a válság összefügg az általános történelmi kultúra leépülésével. Miközben a történelemtanítás igyekszik továbbra is a történettudomány szemléletét és a történeti kutatások eredményeit közvetíteni, a mindennapi életben és a médiákban zajló viták tartalma és hangneme, az emberek történelmi múltról alkotott képe egyre jobban távolodik ettől. A tanulmányomban azt mutatom be, hogy mik a történelemtanítás lehetséges szerepei egy olyan korszakban, amelyben egyoldalúan konstruált és egymással élesen szemben álló múltképek kezdik eluralni a közbeszédet, a médiát és a mindennapi gondolkodást. Ennek során felhasználom majd Peter Seixas e probléma értelmezéséhez készített modelljét, foglalkozom Jörn Rüsennek és Andreas Körbernek a történelmi tudat különböző szintjeiről és fejlődéséről kialakított koncepciójával, és azokkal a gondolatokkal is, amelyeket Peter J. Lee fogalmazott meg a történelemtanítás autonómiájának fontosságáról. History education is in crisis, and this crisis is related to the decline of general historical culture. While history education continues to convey the results of the science of history, the content and tone of the historical debates, and people’s image of the historical past are rapidly moving away from it. In order for playing a more effective role in shaping historical public thinking, it may also be necessary to rethink the overall aims of studying history. In this paper, I present some analytical criteria for comparing and evaluating approaches to the role and purpose of history education. To do this, I use Peter Seixas’s model on the social role of history teaching (Seixas, 2016), addressing the concepts of Jörn Rüsen (Rüsen, 2006), Stéphane Lszique (Lermekque, 2018) and Andreas Körber (Körber, 2018) on the components, levels and development of historical consciousness.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:54-77
ISSN:1215-5233