A kollaboráció hatékonyságának feltételei és mérési lehetőségei
Mivel a csoportok alkalmazása egy adott probléma megoldására vagy projekt kivitelezésére egyre gyakoribb eljárást jelent a modern munkahelyeken, a kollaboratív képességek folyamatosan növekvő értéket képviselnek napjainkban, a 21. századi képességek közé is gyakran sorolják őket. Ez is azt sugallja,...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2019
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
29 No. 9 |
| Kulcsszavak: | Együttműködés, Csoportmunka |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/ISKKULT.2019.9.3 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/46576 |
| Tartalmi kivonat: | Mivel a csoportok alkalmazása egy adott probléma megoldására vagy projekt kivitelezésére egyre gyakoribb eljárást jelent a modern munkahelyeken, a kollaboratív képességek folyamatosan növekvő értéket képviselnek napjainkban, a 21. századi képességek közé is gyakran sorolják őket. Ez is azt sugallja, hogy egy olyan képességegyüttesről van szó, amely nélkülözhetetlen a 21. században való sikeres boldoguláshoz, legyen szó a munka, tanulás világáról vagy a magánéletünkről. A kollaboráció egyre nagyobb jelentőségét tekintve kulcsfontosságú annak ismerete, hogy milyen tényezők befolyásolják annak hatékonyságát. Jelen tanulmány elsődleges célja ezen tényezők áttekintése. A hatékonyság feltételeit először a feladat típusának szempontjából elemezzük. Kifejtjük, milyen jellegű problémák megoldását érdemes csoportok kezébe adni, és melyek azok a jelenségek a különböző feladattípusok kapcsán, amelyek a kollaboráció hatékonyságát veszélyeztethetik. Ezt követően azt tekintjük át, hogy a csoporttagoknak milyen attribútumokkal szükséges rendelkezniük ahhoz, hogy hatékony kollaboráció bontakozhasson ki. Bemutatjuk Stevens és Campion (1994) gyakran hivatkozott, hazánkban mégis kevéssé ismert komplex, a feladatcsoport-vizsgálatok eredményeit szintetizáló modelljét, amely 14, a csoportmunkához szükséges tudás-, készség- és képességhalmazt azonosít két főkategóriába, ezen belül öt alkategóriába rendezve. A tanulmány további célja képet adni azokról az egyéni és csoportszintű kvalitatív mérőeljárásokról, amelyekkel a kollaboráció hatékonysága diagnosztizálható, a kollaboratív képességek fejlődése nyomon követhető. Collaborative skills represent an increasing value nowadays as the application of teams for implementing projects or solving problems becomes more and more frequent. They are often labelled as 21st century skills which fact also indicates that collaborative skills are essential for being successful in the 21st century both in work and personal life (Binkley et al., 2012). Considering the raising importance of collaboration, it is highly necessary to be aware of the certain factors which influence its effectiveness. The primer aim of this article is to review these factors. The conditions of the effectiveness will be analysed from the perspective of the task type at first. We present what sort of problem types are feasible to be given to teams and what are those phenomena connected to the different task types which can threaten the effectiveness of collaboration. Afterwards the necessary attributes of team members are reviewed from the viewpoint of efficiency. We present the often cited, yet, in Hungary hardly known model of Stevens and Campion (1994). The complex model synthetizes the results of the teamwork researches on effectiveness and identifies fourteen KSAs (knowledge, skills and abilities) arranged in two main categories and five subcategories. A further aim of the article is to give an insight of those individual and team level qualitative instruments by which the efficiency of collaboration, moreover the development of collaborative skills can be tracked. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 3-20 |
| ISSN: | 1215-5233 |