Szemléletesség és absztrakció a görög matematikában egy egységes vizuális nyelv kialakulása /
„Wittgenstein piktogramjai, vázlatai és rajzai, Neurath statisztikai képei és grafikái azt a filozófiai belátást jelzik, amelyet a köznyelvben az „egy kép többet mond ezer szónál” mondás foglal magába.” Andreas Roser megállapítása, pontosabban Léteznek-e autonóm képek? című tanulmánya (2003), amelyb...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2008
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
18 No. 7-8 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/42611 |
| Tartalmi kivonat: | „Wittgenstein piktogramjai, vázlatai és rajzai, Neurath statisztikai képei és grafikái azt a filozófiai belátást jelzik, amelyet a köznyelvben az „egy kép többet mond ezer szónál” mondás foglal magába.” Andreas Roser megállapítása, pontosabban Léteznek-e autonóm képek? című tanulmánya (2003), amelyből az idézet származik, több érdekes mozzanatot rejt magában. Vizsgálódásai középpontjában két filozófus áll, akik – a szokványos „illusztrációmentes” filozófiai metódustól eltérően – előszeretettel használnak műveikben vizuális elemeket, grafikus képeket illusztrációs és argumentatív célra, elismerve ezzel a képi kifejezésmód szöveg melletti sajátos, kiegészítő funkcióját. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 90-94 |
| ISSN: | 1215-5233 |