A tehetségmentés szerepe a Horthy-rendszer kultúrpolitikájában esély az esélytelenségben /
A tehetségmentő mozgalom történeti hátterét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy e kezdeményezés a magyar történelem egyik legnehezebb pillanatában született meg. Az 1920-as trianoni békediktátum következtében kialakult sokk, a megrendült hitű magyar társadalom problémái mind megoldásra vártak. A megvál...
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Cikk |
Megjelent: |
2011
|
Sorozat: | Iskolakultúra
21 No. 6-7 |
Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/42224 |
LEADER | 01522nab a2200181 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | misc42224 | ||
005 | 20191106140549.0 | ||
008 | 180706s2011 hu o 0|| zxx d | ||
022 | |a 1215-5233 | ||
040 | |a SZTE Miscellanea Repozitórium |b hun | ||
041 | |a zxx | ||
100 | 1 | |a Pornói Rita | |
245 | 1 | 2 | |a A tehetségmentés szerepe a Horthy-rendszer kultúrpolitikájában |h [elektronikus dokumentum] : |b esély az esélytelenségben / |c Pornói Rita |
260 | |c 2011 | ||
300 | |a 123-133 | ||
490 | 0 | |a Iskolakultúra |v 21 No. 6-7 | |
520 | 3 | |a A tehetségmentő mozgalom történeti hátterét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy e kezdeményezés a magyar történelem egyik legnehezebb pillanatában született meg. Az 1920-as trianoni békediktátum következtében kialakult sokk, a megrendült hitű magyar társadalom problémái mind megoldásra vártak. A megváltozott gazdasági, társadalmi körülmények arra ösztönözték, sőt kényszerítették a magyar politikai elitet és tudóstársadalmat, hogy a kialakult helyzethez a megfelelő intézkedésekkel alkalmazkodjon. A kultúrpolitikának ebben a „feladatkörben” kiemelt szerep jutott, amit a Horthy-korszak két kiváló kultuszminisztere irányított: gróf Klebelsberg Kunó 1922-től 1931-ig és Hóman Bálint 1932-től 1938-ig, illetve 1939-től 1942-ig, akik szakmai hozzáértésükkel járultak hozzá a magyar kultúra megújulásához. | |
856 | 4 | 0 | |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/42224/1/EPA00011_iskolakultura_2011_06-07_123-133.pdf |z Dokumentum-elérés |