A tehetségmentés szerepe a Horthy-rendszer kultúrpolitikájában esély az esélytelenségben /

A tehetségmentő mozgalom történeti hátterét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy e kezdeményezés a magyar történelem egyik legnehezebb pillanatában született meg. Az 1920-as trianoni békediktátum következtében kialakult sokk, a megrendült hitű magyar társadalom problémái mind megoldásra vártak. A megvál...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Pornói Rita
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2011
Sorozat:Iskolakultúra 21 No. 6-7
Online Access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/42224
LEADER 01522nab a2200181 i 4500
001 misc42224
005 20191106140549.0
008 180706s2011 hu o 0|| zxx d
022 |a 1215-5233 
040 |a SZTE Miscellanea Repozitórium  |b hun 
041 |a zxx 
100 1 |a Pornói Rita 
245 1 2 |a A tehetségmentés szerepe a Horthy-rendszer kultúrpolitikájában   |h [elektronikus dokumentum] :  |b esély az esélytelenségben /  |c  Pornói Rita 
260 |c 2011 
300 |a 123-133 
490 0 |a Iskolakultúra  |v 21 No. 6-7 
520 3 |a A tehetségmentő mozgalom történeti hátterét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy e kezdeményezés a magyar történelem egyik legnehezebb pillanatában született meg. Az 1920-as trianoni békediktátum következtében kialakult sokk, a megrendült hitű magyar társadalom problémái mind megoldásra vártak. A megváltozott gazdasági, társadalmi körülmények arra ösztönözték, sőt kényszerítették a magyar politikai elitet és tudóstársadalmat, hogy a kialakult helyzethez a megfelelő intézkedésekkel alkalmazkodjon. A kultúrpolitikának ebben a „feladatkörben” kiemelt szerep jutott, amit a Horthy-korszak két kiváló kultuszminisztere irányított: gróf Klebelsberg Kunó 1922-től 1931-ig és Hóman Bálint 1932-től 1938-ig, illetve 1939-től 1942-ig, akik szakmai hozzáértésükkel járultak hozzá a magyar kultúra megújulásához. 
856 4 0 |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/42224/1/EPA00011_iskolakultura_2011_06-07_123-133.pdf  |z Dokumentum-elérés