A tehetségmentés szerepe a Horthy-rendszer kultúrpolitikájában esély az esélytelenségben /
A tehetségmentő mozgalom történeti hátterét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy e kezdeményezés a magyar történelem egyik legnehezebb pillanatában született meg. Az 1920-as trianoni békediktátum következtében kialakult sokk, a megrendült hitű magyar társadalom problémái mind megoldásra vártak. A megvál...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2011
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
21 No. 6-7 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/42224 |
| Tartalmi kivonat: | A tehetségmentő mozgalom történeti hátterét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy e kezdeményezés a magyar történelem egyik legnehezebb pillanatában született meg. Az 1920-as trianoni békediktátum következtében kialakult sokk, a megrendült hitű magyar társadalom problémái mind megoldásra vártak. A megváltozott gazdasági, társadalmi körülmények arra ösztönözték, sőt kényszerítették a magyar politikai elitet és tudóstársadalmat, hogy a kialakult helyzethez a megfelelő intézkedésekkel alkalmazkodjon. A kultúrpolitikának ebben a „feladatkörben” kiemelt szerep jutott, amit a Horthy-korszak két kiváló kultuszminisztere irányított: gróf Klebelsberg Kunó 1922-től 1931-ig és Hóman Bálint 1932-től 1938-ig, illetve 1939-től 1942-ig, akik szakmai hozzáértésükkel járultak hozzá a magyar kultúra megújulásához. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 123-133 |
| ISSN: | 1215-5233 |