Asszimilációkutatás a szabadkai magyar végzős középiskolások között
Bár az asszimilációról szóló diskurzusok csak a nemzetállamok létrejöttével egyidejűleg kapnak teret a tudományok palettáján, mégis jól kidolgozott elméletek és megalapozott kutatások készültek ebben a témában. Elsősorban azokban a nyugati államokban lettek hangsúlyosak az asszimilációs vizsgálatok,...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2011
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
21 No. 2-3 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/42205 |
| Tartalmi kivonat: | Bár az asszimilációról szóló diskurzusok csak a nemzetállamok létrejöttével egyidejűleg kapnak teret a tudományok palettáján, mégis jól kidolgozott elméletek és megalapozott kutatások készültek ebben a témában. Elsősorban azokban a nyugati államokban lettek hangsúlyosak az asszimilációs vizsgálatok, ahol már a hétköznapi élet során reprezentálva voltak a különböző dimenziók mentén megoszló társadalmi csoportok különbségei (Brubaker, 2002). A keletközép-európai megközelítés azonban jelentősen eltér a nyugatitól. A tengerentúli szociológiai, antropológiai, szociálpszichológiai megközelítésekkel szemben történeti és demográfia szempontokat követnek, ennek oka pedig a társadalomfejlődés eltéréseiben keresendő. Az asszimiláció vizsgálódási köre az európai kutatások terén sokkal inkább a nemzeti hovatartozás kérdésére redukálódott és a nemzeti közösségek nyitottságának vagy zártságának mértékét vizsgálja (Yinger, 2002) |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 37-44 |
| ISSN: | 1215-5233 |