Pozsony – a tanügyi innováció helyszíne a 18–19. század fordulóján
A pozsonyi iskolák – akár az evangélikus, akár a katolikus iskolákról volt is szó – évszázadokon át a legjelentősebb magyarországi oktatási intézmények közé tartoztak. Egyrészt a nagyszámú helyi elit arra törekedett, hogy gyermekeinek (elsősorban a fiúknak, a 18. századtól már a lányoknak is) helybe...
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Cikk |
Megjelent: |
2012
|
Sorozat: | Iskolakultúra
22 No. 9 |
Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/42076 |
LEADER | 01445nab a2200181 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | misc42076 | ||
005 | 20191106140531.0 | ||
008 | 180706s2012 hu o 0|| zxx d | ||
022 | |a 1215-5233 | ||
040 | |a SZTE Miscellanea Repozitórium |b hun | ||
041 | |a zxx | ||
100 | 1 | |a Kowalská Eva | |
245 | 1 | 0 | |a Pozsony – a tanügyi innováció helyszíne a 18–19. század fordulóján |h [elektronikus dokumentum] / |c Kowalská Eva |
260 | |c 2012 | ||
300 | |a 80-90 | ||
490 | 0 | |a Iskolakultúra |v 22 No. 9 | |
520 | 3 | |a A pozsonyi iskolák – akár az evangélikus, akár a katolikus iskolákról volt is szó – évszázadokon át a legjelentősebb magyarországi oktatási intézmények közé tartoztak. Egyrészt a nagyszámú helyi elit arra törekedett, hogy gyermekeinek (elsősorban a fiúknak, a 18. századtól már a lányoknak is) helyben a lehető legjobb oktatást biztosítsa. A helyi elitet azonban nemcsak a tipikus városi polgárság (elsősorban a patríciusok) képviselői alkották, hanem a hivatalnokréteg is, amely 1526-tól a magyarországi kormányintézményekkel együtt fokozatosan Pozsonyba költözött. Másrészt az iskolák profiljának kialakulásában fontos szerepet játszott az, hogy a műveltséget a városiasság egyik ismérvének tekintették, a műveltség a város képének egyik összetevője volt. | |
856 | 4 | 0 | |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/42076/1/EPA00011_Iskolakultura_2012-9_080-090.pdf |z Dokumentum-elérés |