A kis- és középvállalkozások munkajogi szabályozásának kérdései, különös tekintettel a differenciált szabályozásra
The issue related to labour regulation of small and medium-sized enterprises is a very limited but important field of labour law in a broader sense, as the SME sector plays a crucial role in the macro-economy and employment due to the large number of small and medium-sized enterprises in virtually a...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2018-06-27
|
| Kulcsszavak: | kis- és középvállalkozások, kkv, munkajog |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.9815 |
| mtmt: | 27434964 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/9815 |
| Tartalmi kivonat: | The issue related to labour regulation of small and medium-sized enterprises is a very limited but important field of labour law in a broader sense, as the SME sector plays a crucial role in the macro-economy and employment due to the large number of small and medium-sized enterprises in virtually all countries. The contribution of small and medium-sized enterprises to employment is the most significant amongst enterprises of all sizes, and the SME sector creates more jobs than large companies. After recognising the important role of small enterprises amid the growth in the SME sector, the sector has formed part of EU employment policy and economic policy for about 20 years. Thereafter, the European Union has provided a significant number of indications that it takes or endeavours to take the needs of small undertakings into account when setting different economic policy and employment policy purposes and drawing up strategies in this respect. Alongside this process, the Hungarian employment policy and economic policy have begun supporting small enterprises and taking their needs into account. The concept of supporting the development of the SME sector in terms of labour legislation emerged before the adoption of the Hungarian Labour Code currently in force, when it was mentioned several times in the preparation of the Labour Code that the majority of employers belong to the SME sector, and the employment needs and capabilities of these employers are different to those of larger firms. In that context, differentiated labour regulation has also been suggested, according to which labour rules that are less burdensome for small employers should be created, i.e. their economic strength, employment needs and capabilities should be taken into account. These ideas were essentially ‘torpedoed’ by Constitutional Court Decision 41/2009 (III. 27.), however, in my opinion, the debate on this matter is still not cut-and-dried, as many counter-arguments on labour regulation of small enterprises have emerged since then; a critical analysis of these arguments is provided in the dissertation. The source of the problem is the fact that if the same rules apply to small enterprises and large, well-capitalised multinational enterprises with thousands of employees, legislation fails to take the employment needs and capabilities of small enterprises into account. Nevertheless, if small enterprises are exempted from certain labour law obligations, employees employed by these enterprises could be worse off than those employed by larger enterprises. However, the latter option may infringe the most basic and fundamental employee rights of the employees of small enterprises and, in particular, the principle of equal treatment, and would thus imply a deterioration of their situation compared to that of other persons in the labour market. Moreover, it is an empirically proven fact that the employees of small enterprises generally have to endure worse working conditions — i.e. they work longer hours for lower wages, while rules guaranteeing health and safety at work are not respected in their workplace — than the employees of large enterprises. Supporting small enterprises by exempting them from labour rules or at least some of those may entail for employees a number of disadvantages to be discussed in depth in the dissertation. If we do so in the light of the fact that one of the key objectives of the European Union is to raise employment in the SME sector, those suggestions should also be taken seriously, as amendments to that effect will affect the situation of millions of employees. Of course, the situation is more diverse, and the ‘challenges’ for the SME sector have many aspects; in this respect, the dissertation endeavours to provide a critical and complete analysis of the issue of labour law. Despite the fact that the dissertation solely aims to examine labour law issues, it also covers and examines, as far as necessary, other, in particular employment policy issues. Exempting small enterprises from the application of labour and labour-related laws or failure to enforce these rules in practice appear to have a little positive impact on economy, while it has a significant negative impact on the employees’ legal position, working conditions, and social security. I am convinced that the correct application of labour law does not hamper economic growth and development, instead innovative regulatory solutions can play an important role in streamlining a satisfactory regulatory environment, in such a way as to secure decent work and, at the same time, help develop small enterprises and promote their formalisation... A kis- és középvállalkozások munkajogi szabályozásával kapcsolatos problémakör egy igazán vékony, ám annál fontosabb szelete a tágabb értelemben vett munkajogtudománynak, mivel a kkv-szektor gyakorlatilag minden országban a kis- és középvállalkozások létszámánál fogva meghatározó szerepet tölt be a makrogazdaságban és a foglalkoztatásban. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatáshoz való hozzájárulása a legjelentősebb a különböző méretű cégeken belül és a kkv-szektor több munkalehetőséget generál, mint a nagyvállalatok. A kisvállalkozások e szerepének felismerése a kkv-szektor növekedésével, körülbelül húsz éve jelent meg az Európai Unió foglalkoztatáspolitikájában és gazdaságpolitikájában. Ekkortól találhatunk arra jelentősebb számú utalást, hogy EU tudatosan figyelembe veszi, vagy legalábbis törekszik figyelembe venni a kisvállalkozások igényeit a különböző gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai célok, stratégiák kialakítása során. E folyamattal párhuzamosan hazánkban is megjelent a foglalkoztatáspolitikában és gazdaságpolitikában a kisvállalkozások támogatása, igényeinek figyelembe vétele. A kkv-szektor munkajog oldaláról történő támogatásának gondolata a jelenleg hatályos Mt. elfogadása előtti időkben bontakozott ki, mikoris az Mt. előkészítése során számos alkalommal felszínre került, hogy a munkáltatók többsége a kkv-szektorba tartozik, mely munkáltatóknak a foglalkoztatási igényei és képességei eltérnek a nagyobb vállalkozásokétól. Ennek keretében felmerült a differenciált munkajogi szabályozás gondolata is, miszerint a kisebb munkáltatókra olyan munkajogi szabályokat kell megalkotni, amelyek kevésbé jelentenek terhet számukra, vagyis figyelembe kell venni gazdasági erejüket és foglalkoztatási képességeiket. Ezen elképzeléseket a 41/2009. (III. 27.) AB határozat lényegileg „megtorpedózta”, ugyanakkor a vita – megítélésem szerint – nem zárult le, mivel számtalan ellenvélemény fogalmazódott meg azóta is a kisvállalkozások munkajogi szabályozását illetően, melyeket az értekezésbe kritikusan elemezve be kívánok mutatni. A probléma forrása onnan ered, hogy ha ugyanazok a szabályok alkalmazandók a kisvállalkozásokra, mint a nagyobb, akár több ezer főt foglalkoztató, tőkeerős multinacionális munkáltatókra, akkor a szabályozás nem veszi figyelembe a kisvállalkozások foglalkoztatási igényeit és képességeit. Ugyanakkor, ha mentesítjük a kisvállalkozásokat a munkajog által meghatározott bizonyos kötelezettségek teljesítése alól, akkor az ott foglalkoztatott munkavállalók kerülhetnek rosszabb helyzetbe azon munkavállalókhoz képest, akik egy nagyobb vállalkozásnál kaptak munkát. Ez utóbbi megoldás viszont a kisvállalkozások munkavállalóinak alapvető munkavállalói jogait, különös tekintettel az egyenlő bánásmódhoz fűződő jogot sértheti, így az ő helyzetüket rontja a munkaerőpiac egyéb szereplőihez képest. Ráadásul empirikusan kimutatott tény, hogy a kisvállalkozások munkavállalói általában rosszabb körülmények között kénytelenek dolgozni, mint a nagyobb vállalkozásoknál alkalmazott személyek, alacsonyabb bérért, hosszabb munkaidő mellett, az egészséget és biztonságot garantáló szabályok érvényesülése nélkül. Amennyiben pedig azzal szeretnénk támogatni a kisvállalkozásokat, hogy a munkajogi szabályok, vagy legalábbis azok egy része alól mentesítjük őket, akkor az számos – az értekezésben részletesen ismertetésre kerülő – hátránnyal járhat a munkavállalókra nézve. Mindezt, ha annak fényében tesszük, hogy az Európai Unió egyik célja a foglalkoztatás bővítése a kkv-szektorban, akkor komolyan kell venni e felvetéseket is, mivel több millió munkavállaló helyzetét érintheti a szabályozás ilyen irányú elmozdulása. Természetesen a helyzet ennél sokkal összetettebb és a kkv-szektor „kihívásainak” számos aspektusa van, amelyből a dolgozat kizárólag a munkajogi problémakör kritikai igényű, és teljeskörű elemzésére tesz kísérletet. Annak ellenére, hogy célként kizárólag a munkajogi kérdéskör vizsgálatát tűztem ki, számos esetben egyéb, főként foglalkoztatáspolitikai kérdéseket is érintek, és vizsgálok a szükséges mértékig. A kisvállalkozások mentesítése a munkajog és a munkajogilag releváns szabályok alkalmazása alól, vagy pusztán a gyakorlatban a kikényszerítés elmaradása látszólag csekély pozitív gazdasági hatással jár együtt, ugyanakkor a munkavállalók jogi helyzetét, munkavégzési körülményeit, szociális biztonságát jelentős mértékben negatív irányba befolyásolja... |
|---|