"Senkinek pénzen vött rabjai nem voltunk sem nem vagyunk" Brassó és a fejedelmi hatalom viszonya a város fejedelmi szolgáltatásai tükrében, Bethlen Gábor uralkodása idején
Doktori disszertációm az elmúlt években folytatott kutatásaimba enged bepillantást, melyek során az erdélyi szászok, ezen belül is célirányosan Brassó és a Barcaság kora újkori történetével foglalkoztam. E tágabb témakörön belül munkám egészen pontosan Brassó és a fejedelmi hatalom viszonyára irányu...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2011-04-21
|
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.711 |
| mtmt: | 2102092 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/711 |
| Tartalmi kivonat: | Doktori disszertációm az elmúlt években folytatott kutatásaimba enged bepillantást, melyek során az erdélyi szászok, ezen belül is célirányosan Brassó és a Barcaság kora újkori történetével foglalkoztam. E tágabb témakörön belül munkám egészen pontosan Brassó és a fejedelmi hatalom viszonyára irányul Bethlen Gábor uralkodása idején, egy sajátos aspektusból, Brassónak, mint privilegizált autonóm közösségnek a fejedelem számára teljesített szolgáltatásaiból kiindulva. A doktori értekezés gerincét a brassói városi számadáskönyvek jellegzetes forráscsoportja adja (Arhivele Naţionale ale României Filiale Braşov. Socoteli vilicale. Stadthannenrechnungen. Primaria municipiului Braşov. V/19–V/23.). Voltaképpen a város könyveléséről van szó, ami a pénzügyek kezelésével megbízott városi tisztviselő, a városgazda – a szászok Stadthann vagy questor/villicus névvel illették – kezén átfutó pénzek tételes kimutatását tartalmazza, bevételekre és kiadásokra osztva. A brassói számadáskönyvek tekintetében Bethlen Gábor uralkodására vonatkozóan abban a szerencsésnek mondható helyzetben vagyunk, hogy a számadáskönyveket csaknem hiánytalanul vizsgálhatjuk. Az 1618-1619-es esztendőkre vonatkozó feljegyzések sajnálatos módon nem állnak rendelkezésre, ám a fennmaradó 15 esztendőnyi anyag mégis elegendő információt szolgáltat ahhoz, hogy meghatározhassuk a főbb irányvonalakat, ami a város fejedelmi szolgáltatásait illeti, valamint adalékokkal szolgál a város diplomáciai tevékenységéhez is. A számadáskönyvek különös értéke nyilvánvaló gazdaságtörténeti jelentőségükön túl abban rejlik, hogy bejegyzéseiket gyakran olyan magyarázatokkal látták el, melyek több ponton is kiegészíthetik a bethleni időszak belpolitikájára, diplomáciájára vagy akár életmódjára vonatkozó ismereteinket is. Munkám során arra törekedtem, hogy a számadáskönyvekből nyert eredményeket egyeztessem és kiegészítsem egyéb forrásokkal, illetve a vonatkozó szakirodalommal. Különösen a diplomáciai rész volt az, ahol a leginkább merítettem a brassói állami levéltár (Arhivele Naţionale ale României Filiale Braşov) dokumentumai mellett a Magyar Országos Levéltár Thurzó- és Dóczy-levéltárából, illetve a bécsi állami levéltár Haus-Hof- und Staatsarchiv Hungarica, Turcica, valamint Hofkammerarchiv gyűjteményeinek anyagaiból. Kézenfekvő viszonyítási pontként felhasználtam még egy magyar-szász vegyes lakosságú, ám kétségtelenül a vármegyei magyar területhez idomuló kulcsos város, Kolozsvár számadáskönyveinek mikrofilmes változatát. Mindezek alapján bontakozott ki a dolgozat két fő gondolati egysége, a fejedelem és a brassói szászok diplomáciatörténeti kapcsolata, illetve a szász szolgáltatások logisztikai jellegű összetevőinek részletes vizsgálata Bethlen Gábor uralkodása idején. |
|---|