Tájváltozások értékelése a Duna-Tisza közi homokhátság egy környezet- és klímaérzékeny kistáján, az Illancson
Az ember tájátalakító tevékenysége és az utóbbi évtizedekben sejthető klímaváltozás következményei jelentős változásokat eredményeztek Magyarországon is. Ezek a folyamatok állnak hazánk talán legismertebb vízháztartási problémája, a Duna–Tisza közén tapasztalható talajvízszint-csökkenés hátterében i...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2011-03-30
|
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.705 |
| mtmt: | 2772991 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/705 |
| Tartalmi kivonat: | Az ember tájátalakító tevékenysége és az utóbbi évtizedekben sejthető klímaváltozás következményei jelentős változásokat eredményeztek Magyarországon is. Ezek a folyamatok állnak hazánk talán legismertebb vízháztartási problémája, a Duna–Tisza közén tapasztalható talajvízszint-csökkenés hátterében is. Számos konferencia és tanulmány elemezte a változások hatótényezőit, jelentőségét a politika is elismerte. Vízhiányának kritikus mértéke és az ebből fakadó jelentős tájdegradáció mára már sem nemzetközi, sem hazai viszonylatban nem vitatott. A legérintettebb területeken ez nemcsak a természeti területek állapotromlásában tükröződik, hanem a probléma már társadalmi, gazdasági kérdés is. A legjelentősebb változások a hátság legmagasabb részein tapasztalhatóak. E kutatómunka az egyik leginkább érintett régióban (a Duna–Tisza köze délnyugati részén) fekvő Illancs kistáj tájváltozásait vizsgálja a fentebb említett probléma természetes és antropogén hatótényezőinek tükrében az elmúlt kétszáz évre visszatekintve. Időben és térben is elemezi a térség vízháztartási problémájának kialakulását, és a hatótényezők szerepét. Az értekezés a környezettudomány széles spektrumát felhasználva, a társadalmi vonatkozásokat figye-lembe véve nyújt komplex elemzést. Azon kérdésekre keresi a választ, hogy: (1) Milyen tájhasználati változások zajlottak le a területen, ennek milyen okai és következményei vannak? A tájváltozásokból milyen tájtörténeti időszakokra lehet következtetni? (2) Milyen mértékű az ember környezet-átalakító tevékenysége az Illancson? Milyen mértékben maradt fenn a természetes vegetáció e Duna–Tisza közi kistájban? (3) Milyen átalakuláson mentek át Illancs vizes élőhelyei az elmúlt 40 év gyors hidrológiai változásainak következményeként? Mennyiben azonosíthatóak a vizes élőhelyek? Megfigyelhető-e a talajok átalakulása is? (4) Mi jellemzi ma az Illancs száraz élőhelyeit? Milyen veszélyeztető tényezőkkel áll szemben (természetes és/vagy emberi hatások)? (5) Milyen kapcsolatban állnak az erdők – mint az Illancs jelenlegi fő felszínborítási kategóriája – a csapadékkal, azaz mennyire lehetnek érzékenyek a szárazodás fokozódására? Bizonyíthatja-e ez a vizsgált kistáj klímaérzékenységét? (6) A táj lakói és gazdálkodói hogyan érzékelik a változást, vagy egyáltalán érzékelhető-e változás a környezeti tényezőkben? Tapasztalják-e a változások gazdálkodásra ható negatív következményeit? Miben látják a problémák megoldását? Van-e kézzel fogható gazdasági kára a folyamatnak? A kutatás során a kistáj-szintű vizsgálatokhoz szükséges illancsi tájhatár a szakirodalomban ellentmondásokat mutatott. Emiatt a dolgozat a tájelhatárolás kérdéskörét is elemzi, a különböző határvonalakat a tájalkotó tényezők részletes háttérvizsgálatával igyekszik pontosítani. Feltárja a tájban aktuálisan zajló folyamatokat, kitekintést ad az elmúlt évszázad változásaira, így hozzájárul a lehetséges és célszerű természetvédelmi (és környezetvédelmi) kezelések reális céljainak megfogalmazásához. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 111 |