A hódmezővásárhelyi főispánság története (1873-1950)

KUTATÁSI EREDMÉNYEK Hódmezővásárhely több száz éves történelméből közel nyolc évtizedet ölel fel a város főispánságának históriája: a közigazgatási önállóságot jelentő törvényhatósági jog elnyerése (1873) és a tanácsrendszer bevezetése (1950) közti korszakot. A város első főispánját, Dáni Ferencet 1...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Varsányi Attila
További közreműködők: Marjanucz László (Témavezető)
Dokumentumtípus: Disszertáció
Megjelent: 2011-03-30
Tárgyszavak:
doi:10.14232/phd.653

Online Access:http://doktori.ek.szte.hu/653
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:KUTATÁSI EREDMÉNYEK Hódmezővásárhely több száz éves történelméből közel nyolc évtizedet ölel fel a város főispánságának históriája: a közigazgatási önállóságot jelentő törvényhatósági jog elnyerése (1873) és a tanácsrendszer bevezetése (1950) közti korszakot. A város első főispánját, Dáni Ferencet 1873. május 20-án nevezte ki az uralkodó, míg az utolsó főispán, Karácsonyi Ferenc megbízatása 1950. március 16-án ért véget. A közel 77 év alatt Hódmezővásárhelynek összesen 24 főispánja volt. Az I. világháborút követő forradalmak és megszállás időszakában, 1918 novembere és 1920 augusztusa között kormánybiztos főispánok álltak a helyi közigazgatás élén, míg a román megszállás első időszakában, 1919 májusa és júliusa között a román városparancsnok által megbízott főispán működött. Többször előfordult, hogy hónapokon át nem töltötték be a vásárhelyi főispáni tisztséget (1880 februárja és 1881 januárja, 1905 júniusa és decembere, 1906 áprilisa és októbere, 1907 júliusa és 1908 márciusa, 1919 júliusa és októbere, valamint 1944 októbere és 1945 januárja között). A leghosszabb ideig, 11 és fél éven keresztül Kállay Albert működött vásárhelyi főispánként (1886–1898), a legrövidebb idő, mindössze kilenc nap pedig Jócsák Kálmán kormánybiztos főispánnak jutott 1919 márciusában. Munkám során három fontosabb kérdéskörrel foglalkoztam: 1. A már hosszabb ideje működő hódmezővásárhelyi közigazgatási struktúrába miként illeszkedett az 1873-ban bevezetett, s itt abszolút újdonságnak számító főispáni tisztség? Mik voltak a helyi elvárások a főispánokkal kapcsolatban, s ők mennyire tudtak ezeknek az elvárásoknak megfelelni? 2. Az ország törvényhatóságainak sorában a hódmezővásárhelyi főispánság milyen szerepet töltött be, mekkora jelentőséggel bírt? 3. A város történetének jelentősebb eseményei kapcsán mennyire fogható meg konkrétan az egyes főispánok szerepe? Melyek azok a területek, ahol a főispáni munka érvényesülhetett?...