Isolation, Cultivation And Phenotypization Of Human Corneal Stroma And Endothelial Cells–Implications For Tissue Engineering And Transplantation
Irodalmi háttér: A szem legkülső része a cornea (szaruhártya), az anterior szegmens része. A szem fénytörő képességének 2/3-át adja és fényt fókuszál a retinára. Feladata a mechanikai védelem különböző pathogénektől, mikróbáktól, így barrierként szolgál a külső behatások ellen. Fiziológiás állapotb...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2017-11-10
|
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.4061 |
| mtmt: | 3347159 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/4061 |
| Tartalmi kivonat: | Irodalmi háttér: A szem legkülső része a cornea (szaruhártya), az anterior szegmens része. A szem fénytörő képességének 2/3-át adja és fényt fókuszál a retinára. Feladata a mechanikai védelem különböző pathogénektől, mikróbáktól, így barrierként szolgál a külső behatások ellen. Fiziológiás állapotban erek nem találhatóak a szövetben, a tápanyagok diffúzióval jutnak el a sejtekhez a könnyből, illetve a csarnokvízből, az oxigénfelvétel pedig a levegőből történik. Három főbb, sejtek által alkotott részre bontható, ezek kívülről befelé haladva, a szaruhártya epithelium, stróma és endothelium, melyeket acelluláris membránok választanak el. A cornea epitheliumot 5-6 réteg folyamatosan osztódó, el nem szarusodó hám alkotja. A sejtek utánpótlása folyamatos, mivel a pislogás által azok száma csökken. A szem felszíni rétegét érintő trauma esetén sejtproliferáció és migráció indul meg a cornea középpontja felé, centripetálisan. Ilyenkor a limbális régióból, a cornea és a sclera határától ún. limbális epithel őssejtek vándorolnak a trauma helyére, miközben lépésenként differenciálódnak. A stróma, mely a cornea tömegének 90%-át alkotja, egy rugalmas szövet, mely főleg vízből, proteoglikánokból és I-es típusú kollagénből áll. Elszórtan helyezkedő keratocyták szintetizálják a szövetet felépítő extracelluláris mátrixot. A stróma kb. 200, ortogonálisan elhelyezett, párhuzamos kollagénrostok által alkotott rétegből áll, lehetővé téve a szövet flexibilitását, alakját és átlátszóságát. A következő réteg a szaruhártya endothelium, mely nem a klasszikus vaszkuláris endothelium, mivel feladata a cornea víz homeosztázisának szabályozása. A sejtek morfológiája polygonális, tömött réteget alkotnak és közvetlenül érintkeznek a csarnokvízzel, így szabályozva a víz mozgását aktív molekuláris pumpáik segítségével. A szaruhártya képes regenerálni kisebb, a felszínt érintő sérüléseket, viszont ha a trauma a mélyebb rétegeket is érinti, a krónikus gyulladás miatt kialakuló homály károsíthatja a látást, vakságot is okozhat. A trauma mellett egyéb betegségek is érinthetik a szövetet, főleg allergiás reakciók, mikrobiális fertőzések, vagy keratitisek (szaruhártya gyulladások), viszont ennél súlyosabbak a genetikai úton örökölt cornea disztrófiák, melyek általában mindkét szemben kialakulnak. Ilyen esetekben a végső megoldás részleges, vagy teljes szaruhártya transzplantáció. Szövetbankokban tárolt, kadaverekből eltávolított donor szövetek kerülnek beültetésre, viszont a világszerte tapasztalt donorhiány miatt ez nem jelent hosszú távú megoldást a jövőben, valamint egyes betegeken meg kell ismételni a beültetést, szövetrejekciók és egyéb okok miatt. A regeneratív orvoslás jelenthet megoldást, az ős/sejteket alkalmazó terápiás eljárások egyre népszerűbbek. Az embrionális őssejtek használata etikailag vitatott és bizonyos tanulmányok bebizonyították azok tumorigén hatását. Az indukált pluripotens őssejtek is rendkívüli potenciállal rendelkeznek, viszont itt is fenn áll a tumorigenezis lehetősége a pluripotens állapot indukciója alatt. A felnőtt mesenchymális őssejtek jelethetnek megoldást, melyek differenciációs képessége limitált, de képesek a natív szövet regenerálásra a lokális őssejt populáció helyreállításával, valamint gyulladáscsökkentő, immunmoduláló hatásuk is ismert. Állatokat alkalmazó tanulmányokban már bizonyították a felnőtt őssejtek szövet-regeneráló képességét, különböző eljárások már humán klinikai fázisban vannak, viszont a többségük még kutatás alatt áll. Az egyetlen, őssejteket alkalmazó, szemészeti indikációjú gyógykészítményt 2015-ben engedélyezték, viszont használata limitált a szaruhártya epithelium és a cornea felszín regenerálásra. Célok 1. Célunk annak a vizsgálata, hogy a különböző régiókból és eltérő módszerekkel előállított cornea stróma sejtkultúrák különböznek-e egymástól. 2. A szaruhártya stróma különböző, anatómiailag eltérő régióiból kinyert, tenyésztett sejtek karakerizálása, specifikus, sejtfelszíni őssejt, adhéziós és egyéb markerek segítségével. 3. Van-e különbség az ex vivo tenyésztett, strómából izolált sejtek, a natív állapothoz képest, különböző funcionális-, őssejt-, adhéziós- és proliferációs gének és proteinek expressziójában. 4. Humán cornea endothel sejtek izolálása és tenyésztése, fenotípusos karakterizálása. 5. Szaruhártya strómából izolált és cornea endothel sejtek génexpressziójának összehasonlítása funkcionális és specifikus, korábban leírt markerek segítségével. 6. Tényesztett szaruhártya endothel sejtek karakterizálása sejtfelszíni fehérjék és szénhidrátok alapján, mintegy „ujjlenyomatot” létrehozva a sejtek egyszerűbb azonosítása végett... |
|---|