Human immunosuppressive protein, galectin-1 emerges as a novel regulatory factor in autoimmune disorders
A galectin‑1 (Gal‑1) a β‑galaktozid kötő lektinek családjának egy tagja, mely specifikus affinitást mutat a terminális N‑acetil‑laktozamin motívumokhoz a több antennás sejtfelszíni N-glikánokon. Kötődését részlegesen gátolja a terminális α-2-3, és teljesen az α‑2,6 szializáció. A Gal‑1 kötő struktúr...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2017-01-26
|
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.3442 |
| mtmt: | 3268033 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/3442 |
| Tartalmi kivonat: | A galectin‑1 (Gal‑1) a β‑galaktozid kötő lektinek családjának egy tagja, mely specifikus affinitást mutat a terminális N‑acetil‑laktozamin motívumokhoz a több antennás sejtfelszíni N-glikánokon. Kötődését részlegesen gátolja a terminális α-2-3, és teljesen az α‑2,6 szializáció. A Gal‑1 kötő struktúrák megtalálhatóak majdnem minden sejttípuson, és részt vesznek a sejtadhézióban, migrációban, és jelátvitelben. A Gal‑1 extracelluláris és intracelluláris feladatokban is részt vesz. Sejten belül részt vesz a spliceoszóma kialakításában a Gemin4-gyel való asszociáción keresztül, illetve a H-RAS nanocluster részét képezi. A sejten kívül a Gal-1 immunszuppresszív hatású, az aktivált T-sejtek apoptózisát váltja ki. A Gal-1 kötéshez szükséges laktozamin láncok jelenléte irányítja a sejtek érzékenységét a Gal-1-gyel szemben, és ezek szintézisét glikoziltranszferázok végzik. A Gal-1 általi apoptózis az Lck és ZAP70 kinázok közreműködésével zajlik, ceramid szabadul fel, a mitokondriális membrán potenciál csökken, majd kaszpázok aktiválódnak. A szisztémás lupusz erythematosus (SLE) az egyik leggyakoribb szisztémás autoimmun betegség. Az SLE molekuláris patológiáját többszervi immunmediált gyulladás és autoantitest termelés jellemzi. Az apoptózis zavara fontos eleme az SLE patofiziológiájának. A sejtfelszíni fehérjék felszínén összetett oligoszacharid komplexek találhatók, melyeket enzimatikus lépések sorozata hoz létre. A cukor komplexek szerepét kimutatták már az adhézió, migráció és a sejtbe történő jelátvitel területein. A fehérje glikoziláció az autoimmunitás kutatásának fontos részévé vált, mivel hibás cukor komplexeket mutattak ki szérum immunglobulinokon és a glikán bioszintézis hibái is kapcsolatba hozhatók egy öröklött autoimmun betegséggel és a T-sejt receptor működési zavarával. A Mezenhimális sztróma sejt (MSC) a multipotens őssejtek egy típusa, mely immunreguláló szereppel bír. Több immunszuppresszív faktort termelnek és kiválasztanak, köztük a Gal-1-et is. |
|---|