From Haunted Castles to Haunted Homes Mapping Embodied Space in the Female Gothic Tradition /
A disszertáció a tér egyéni és kollektív, fikcionális és faktuális tapasztalásainak és reprezentációjának nemi sajátosságait vizsgálja a gótikus női textualitás, térbeliség és testiség kontextusában, multidiszciplináris megközelítésben. A primer szövegek műfaja szükségessé teszi a gótikus irodalomtu...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2026
|
| Kulcsszavak: | Gothic, Female Gothic, gothic space, gendered experience of space, spatial theories |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/13130 |
| Tartalmi kivonat: | A disszertáció a tér egyéni és kollektív, fikcionális és faktuális tapasztalásainak és reprezentációjának nemi sajátosságait vizsgálja a gótikus női textualitás, térbeliség és testiség kontextusában, multidiszciplináris megközelítésben. A primer szövegek műfaja szükségessé teszi a gótikus irodalomtudomány, a térkutatás, a társadalmi nemek tudománya és a feminista irodalomkritika releváns elméleteinek bevonását. A dolgozat kronologikus struktúrában elemzi a női identitás és korporealitás térbeli disz/lokációját a 18. század végétől a 21. századig terjedő női gótikus narratívákban. Az elméleti fejezet ismerteti a kutatás főbb kérdésfelvetéseit, célkitűzéseit és terminológiai apparátusát. A disszertáció elméleti alapját Ellen Moers női gótika (Female Gothic) koncepciója és elmélete képezi, amelyre építve a vizsgált hat primer szöveg a női gótika alműfajába sorolható. A corporeal topography (testi topográfia), architecture(s) of feminine identity (női identitás architektúrái), és Female Gothic haunted (inter)textuality (Női gótika kísérteties intertextualitása) fogalmai Moers elméletének továbbgondolásából származnak. A dolgozat amellett érvel, hogy e fogalmak olyan gótikus narratívák sajátos alműfaját jelölik, amelyekben a gótikus ház a női test és psziché térbeli reprezentációjának kitüntetett metaforájává válik. A kutatás továbbá amellett érvel, hogy a női gótikus szerzők stratégikusan azzal játszanak, hogy az archetipikus gótikus terek – például a gótikus kastély vagy a kísértetház – eltérő félelmeket és szorongásformákat váltanak ki női szerzőkből, olvasókból és szereplőkből, mint férfi megfelelőiknél,valamint hogy az irodalmi formába öntött félelmek és szorongások alkalmasak kifejezeni a női szubjektum patriarchátus társadalmi elnyomás alatt megtapasztalt rossz közérzetét, és ezzel a művészetin közvetített félelemkeltés terapeutikus, rendszerkritikus, felforgató célokat is szolgál. Továbbá a disszertáció újraértelmezi a mentális zavarok szerepét a gótikus narratívákban és felállítja a női gótika patológiai tipológiáját, hangsúlyozva a női térszorongások és pszichopatológiák összefüggéseit. Az elemző fejezetek Ann Radcliffe, Charlotte Brontë, Charlotte Perkins Gilman, Daphne du Maurier, Shirley Jackson és Helen Oyeyemi művein keresztül vizsgálják a női test, a szentimentalitás, az őrület, a paranoia, az extimitás és az evészavarok térbeli reprezentációit a női gótika irodalmi hagyományában. Ezek az összefüggő, egymásra rímelő motívumrendszerek egy sajátos nőirodalmi hagyományt is körvonalaznak, és ezzel kihangosítják az elhallgattatott női hangokat, narratívákat, tapasztalatokat. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 168 |