Beliefs and Practices of Learner-Centered Teaching A Mixed-Methods Research on Vietnamese Higher Education Instructors /
Learner-centered teaching has been widely promoted as a central principle of educational reform. However, conceptually, existing research has paid limited attention to its multidimensional nature across curriculum, pedagogy, and assessment. In addition, incomplete implementation should not necessari...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2026
|
| Kulcsszavak: | learner-centered teaching; teacher beliefs; teaching practices; Vietnamese higher education; higher education reform; curriculum, instruction and assessment; mixed-methods research; hybrid and transitional teaching; tanulóközpontú tanítás; pedagógiai meggyőződések; tanítási gyakorlatok; vietnámi felsőoktatás; felsőoktatási reform; tanterv, tanítás és értékelés; kevert módszerű kutatás; hibrid és átmeneti tanítás |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/13116 |
| Tartalmi kivonat: | Learner-centered teaching has been widely promoted as a central principle of educational reform. However, conceptually, existing research has paid limited attention to its multidimensional nature across curriculum, pedagogy, and assessment. In addition, incomplete implementation should not necessarily be viewed as resistance, but may instead reflect a transitional stage toward learner-centeredness. Methodologically, prior studies have relied heavily on self-reported data, providing only limited insight into how beliefs are enacted in classroom practice. Empirical evidence also remains scarce in contexts where cultural and institutional conditions may shape instructors’ beliefs and enactment of teaching. Using a mixed-method design, this study investigated: (1) Vietnamese university instructors’ conceptualizations of learner-centered teaching; (2) the extent to which these principles were enacted in practice; (3) the relationship between beliefs and practices; (4) the conditions shaping enactment; and (5) evidence of transitional and hybrid teaching configurations. Data were collected through surveys (N = 310), interviews (N = 27), and classroom observations (N = 8). The findings show that learner-centered principles were strongest in pedagogy, moderate in assessment, and weakest in curriculum. Although instructors broadly endorsed learner-centered beliefs, observations and interviews revealed only partial enactment in practice. This gap was shaped by institutional, instructional, and personal constraints. As a result, teaching practices reflected both hybrid configurations, in which learner-centered and teacher-centered elements coexisted, and transitional tendencies, in which instructors attempted to move away from fully teacher-centered approaches. The study contributes to understanding Vietnamese higher education reform and informs research in constrained contexts. A tanulóközpontú tanítás az oktatási reformok egyik meghatározó alapelvévé vált világszerte. Elméleti szinten ugyanakkor a tanulóközpontúság többdimenziós jellege – különösen a tanterv, a pedagógia és az értékelés összefüggő rendszerében – továbbra sem kap kellő figyelmet. Emellett kevés sok esetben az oktatók nem valósítják meg teljes mértékben a tanulóközpontúságot, ami nem feltétlenül ellenállásként, hanem átmeneti szakaszként is értelmezhető. A korábbi kutatások többsége önbeszámolós adatokra épült, így korlátozott betekintést nyújtott abba, hogyan jelennek meg a pedagógiai meggyőződések a tényleges tanórai gyakorlatban. Empirikus bizonyíték áll rendelkezésre olyan kontextusokból, ahol kulturális és intézményi tényezők alakítják az oktatók tanulóközpontú értelmezéseit és megvalósításait. A vegyes módszertanú kutatás azt vizsgálta, hogyan értelmezik és valósítják meg a vietnámi egyetemi oktatók a tanulóközpontú tanítás alapelveit, milyen kapcsolat van meggyőződéseik és gyakorlataik között, illetve milyen tényezők befolyásolják a megvalósítást. Az adatgyűjtés kérdőíves felmérés (N = 310), interjúk (N = 27) és tanórai megfigyelések (N = 8) révén történt. Az eredmények szerint az alapelvek a pedagógiai dimenzióban jelentek meg legerősebben, az értékelésben mérsékelten, a tantervben pedig legkevésbé. Bár az oktatók széles körben támogatták a tanulóközpontú tanítást, a megfigyelések és interjúk csak részleges gyakorlati megvalósulást jeleztek. Ezt az eltérést intézményi, oktatási és személyes korlátok alakították. Így a gyakorlatok hibrid konfigurációkat, vagyis tanuló- és tanárközpontú elemek együttélését, valamint átmeneti tendenciákat mutattak, amelyekben az oktatók a teljesen tanárközpontú megközelítéstől igyekeztek eltávolodni. A kutatás hozzájárul a vietnámi felsőoktatási reform megértéséhez, és támogatja a korlátozott kontextusok vizsgálatát. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 165 |