Digital Literacy of English as a Foreign Language Students and Teachers in the Context of Vietnamese Universities
The proliferation of novel technologies has facilitated the contribution of information and communications technology (ICT) to education, revolutionizing the education system and equipping students with necessary skills for the digital era (Aydin, 2021). To meet the international and global trends o...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2024-07-05
|
| Kulcsszavak: | digital literacy, digital competence, English as a foreign language (EFL), higher education, undergraduate, educational technology, self-efficacy, digital test, mixed method, technology usage; digitális írástudás, digitális kompetencia, Angol mint idegen nyelv, felsőoktatás, alapképzés, oktatási technológia, önhatékonyság, digitális teszt, vegyes módszer, technológiahasználat |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/12121 |
| Tartalmi kivonat: | The proliferation of novel technologies has facilitated the contribution of information and communications technology (ICT) to education, revolutionizing the education system and equipping students with necessary skills for the digital era (Aydin, 2021). To meet the international and global trends of learners’ foreign language proficiency and digital competence, the Vietnamese Ministry of Education and Training (MOET) has initiated national projects on English as a foreign language (EFL) learning and instruction with the integration of technology. Consequently, Vietnamese higher educational institutions have invested in and provided more facilities for students to participate in e-learning, blended learning, or flipped learning, as well as to collaborate and interact with one another on digital platforms while creating additional resources. However, the digital literacy (DL) of students and teachers is a major concern because the investment in technologies in education is only effective if they are digitally competent to integrate technology into the teaching and learning process. In the Vietnamese educational context, few studies have attempted to evaluate student and teacher DL levels, even though DL significantly affects the application of digital technologies in the EFL context (Alavi et al., 2016). Accordingly, the current research, comprising four cross-sectional sub-studies, examines Vietnamese student and teacher DL in an EFL educational context. The results should provide insights into the direction of ICT integration. The first study aims to validate a computer-assisted language learning (CALL) attitude-adapted questionnaire, which is one part of the DL questionnaire, and to differentiate between online and paper administration modes. Exploratory factor analysis, confirmatory factor analysis, measurement invariance analysis, and Rasch analysis were conducted to explore and assess the factor structure of the CALL instrument and to specify the equivalence between two versions of the questionnaire. The construct and item levels of the questionnaire did not differ significantly between the two administration modes. Thus, the instrument can be used with online and paper questionnaires to measure Vietnamese tertiary students' attitudes toward technology integration. The second study investigates the DL levels of non-English majors at Vietnamese universities. An adapted questionnaire is used to assess students' digital knowledge and their perceived skills, their attitudes toward the use of digital technologies, and the frequency of use of technology applications in English learning. The reliability of other parts of the DL questionnaire was confirmed in this study. According to the findings, most Vietnamese students can access digital technologies at home and at school. Students achieve an adequate level of DL, and their technological skills range from low to average. Male students tend to use technologies more extensively than female students, despite the fact that females are more aware of the benefits of digital integration in learning. Discrepancies also exist among different year groups. Freshmen possess the highest levels of technical skill, while seniors have the best digital knowledge. Despite their positive attitudes toward technology, students do not use it extensively when learning English. The third study aims to measure DL among English majors at Vietnamese universities using self-developed subjective and objective instruments. There is a positive level of DL achievement according to the subjective assessment and a moderate level of DL achievement. However, the gap between the results of the two types of assessment is not significant despite participants' estimates that their DL is higher than their actual achievement. In addition, despite the low path coefficient value, the appraisal evaluations of participants have a positive effect on their achievement. The fourth study is conducted to evaluate the DL of EFL teachers in Vietnamese universities using an adapted questionnaire and in-depth interviews. The study found that most of the teachers assess themselves as having a good level of DL. The qualitative data from in-depth- interviews partly contribute to the quantitative data because they strengthen the result from the questionnaire and provide a more comprehensive understanding of teacher DL in their teaching context. In the case of gender difference in DL level, male teachers’ DL is better than their female colleagues’ though the difference is not significant. Furthermore, the study indicates that age, gender, and experiences of using digital technologies do not significantly impact teacher DL, but teachers’ working environment and their digital technology usage have an impact on their level of DL. The research suggests certain implications for English teaching and learning with technology and provides suggestions for future research. Az információs és kommunikációs technológiák megjelenése új lehetőségeket kínált az oktatás minden szintjén. A tanulók digitális kompetenciájára és idegennyelv-ismeretére vonatkozó nemzetközi és globális trendeknek való megfelelés érdekében a vietnámi Oktatási és Képzési Minisztérium a technológia integrálásával nemzeti projekteket dolgozott ki az angol nyelv oktatására. Vietnámi oktatási kontextusban eddig kevés tanulmány tett kísérletet a tanári és tanulói digitális műveltségi szintek értékelésére, miközben a digitális műveltség befolyásolja a digitális technológiák alkalmazását angol, mint idegen nyelvhasználati kontextusban. A négy keresztmetszeti résztanulmányból álló jelenlegi kutatás a vietnámi egyetemi hallgatók és oktatók digitális műveltségét vizsgálja angol, mint idegen nyelvi oktatási kontextusban. Az első tanulmány célja a Computer-Assisted Language Learning című attitűdkérdőív validálása, megkülönböztetve online és a papíralapú adminisztrációs módokat. Megállapítottuk, hogy a kérdőív konstruktum- és itemszintjei nem különböztek jelentősen a két adminisztrációs forma tekintetében, így használható a hallgatók technológiaintegrációval kapcsolatos attitűdjének mérésére. A második tanulmány nem angol szakos hallgatók digitális műveltségét vizsgálja vietnámi egyetemeken. Egy adaptált kérdőív segítségével mértük fel a hallgatók digitális ismereteit és az általuk vélt készségeket, a digitális technológiák használatával kapcsolatos attitűdjeiket, valamint a technológiai alkalmazások használatának gyakoriságát az angoltanulásban. Az eredmények szerint a hallgatók többsége hozzáfér a digitális technológiákhoz otthon és az egyetemen. A hallgatók megfelelő digitális műveltségi szintet értek el, és technológiai készségeik az alacsony és az átlagos között mozogtak. Nemek között, illetve a különböző évfolyamok között azonban találhatóak eltérések. A harmadik tanulmány vietnámi angol szakos hallgatók digitális műveltségét méri szubjektív és objektív eszközökkel. A szubjektív értékelés szerint a digitális műveltség-eredmény pozitív, az objektív értékelés szerint pedig a digitális műveltség-eredmény közepes szintű. A kétféle értékelés eredményei közötti különbség azonban nem jelentős, annak ellenére, hogy a résztvevők becslése szerint a digitális műveltségük magasabb, mint a tényleges teljesítményük. A negyedik tanulmány az angol, mint idegen nyelvszakos vietnámi egyetemi oktatók digitális műveltségét értékelte kérdőív és interjú segítségével. Az eredmények szerint az egyetemi oktatók többsége úgy értékeli magát, hogy jó szintű digitális műveltséggel rendelkezik. Az interjúkból származó kvalitatív adatok részben hozzájárulnak a kvantitatív adatok értelmezéséhez, mivel megerősítik a kérdőívek eredményét, és az egyetemi oktatók digitális műveltségét átfogóbban értjük meg a tanítási kontextusukban. A kutatási eredmények azt is jelzik, hogy az életkor, a nem és a digitális technológiák használatával kapcsolatos tapasztalatok nem befolyásolják jelentősen az egyetemi oktatók digitális műveltségét, de munkakörnyezetük és a digitális technológiák használata hatással van digitális műveltségi szintjükre. A kutatás javaslatokat teszt az angol nyelv tanítására és a technológia tanulásban való használatára, úgy, mint a jövőbeli kutatásokra nézve is. |
|---|