Education The Missing Link of Life Coherence /
Introduction: Healthcare systems have not yet adequately responded to the burden of mental disorders, especially among children and adolescents who experience mental disorders worldwide. If untreated, these conditions severely influence children’s development, educational attainments, and potential...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2024-02-08
|
| Kulcsszavak: | Sense of Coherence, Self-esteem, Quality of Life, Adolescence, Childhood, Mental Health, Education, Salutogenesis, Orientation to Life Questionnaire, Academic Achievement; Koherencia-érzés, Önértékelés, Életminőség, Serdülőkor, Gyermekkor, Mentális egészség, Oktatás, Salutogenesis, Élet-orientáció kérdőív, Tanulmányi eredmény |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.11959 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/11959 |
| Tartalmi kivonat: | Introduction: Healthcare systems have not yet adequately responded to the burden of mental disorders, especially among children and adolescents who experience mental disorders worldwide. If untreated, these conditions severely influence children’s development, educational attainments, and potential to accomplish their lives. Antonovsky proposed salutogenesis contributing with a theoretical and empirical basis through the concept of Sense of Coherence (SOC) to improve mental health. The general objective of this research is to analyze the sense of coherence and self-esteem among children and adolescents with respect to their academic achievement. Methods: A mixed method including a cross-sectional design and qualitative interviews was used. Part of the sample (N=199) was recruited from elementary, vocational, and high schools in Szeged, and the other part (N=124) was from patients of the Child and Adolescent Psychiatry Unit of the University of Szeged, Hungary. Mean age of the sample was 14.3 (SD 2.1) years. The instruments used were the Sense of Coherence Scale (SOCS), Rosenberg Self-Esteem Scale (RSE), Strengths and Difficulties Questionnaire (SDQ), Quality of Life Scale (ILK), Multidimensional Scale of Perceived Social Support (MSPSS), demographic and negative life events questionnaire. Results: Confirmatory factor analysis showed the 3-factor model superior to the unidimensional one on both samples. SOCS-13 significantly differentiated between average children/adolescents and youth under psychiatric care. Self-esteem, quality of life, and subjective social support were significantly lower in the psychiatric sample. Children had higher SOC, higher self-esteem, and better quality of life than adolescents in both the average and psychiatric subsamples. Self-esteem, quality of life, social support, and psychiatric symptoms significantly predicted SOC. School grade was associated with SOC, age, gender, and psychological and behavioral symptoms. SOC was a significant predictor of grade only in the average sample. Emotional symptoms seemed to be the strongest predictors of academic achievement among all psychological/behavioral symptoms in the psychiatric sample. The qualitative study showed that participants with depressive symptoms didn’t understand themselves, managed themselves badly, and either didn’t know their meaning or found themselves meaningless revealing low SOC, low self-esteem, and a lack of purpose in their lives. Conclusion: Quality of life must become an important goal of psychiatric programs of treatment, especially when psychopathology tends to remain. The assessment of sense of coherence and psychological/behavioral symptoms considering the age and gender of the youth should be a priority to prevent deterioration in grades and give support for the adaptation of changes occurring during these stages of life. Bevezetés: Az egészségügyi ellátórendszerek nem tudtak teljes mértékben és megfelelő módon viszonyulni a mentális betegségekhez. Antonovsky megalkotta a „salutogenesis” elméletet, mely a koherencia-érzés fogalmával hozzájárul a mentális egészség javulásához. Jelen kutatás célja a koherencia-érzés és az önértékelés vizsgálata gyermekek és serdülők között tanulmányi teljesítményükkel összefüggésben. Módszer: A vizsgálati alanyok egy része (N=199) szegedi tanuló volt, másik része (N=124) az SZTE Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályának páciensei közül került ki. Az alábbi önkitöltős kérdőíveket használtam: Koherencia-Érzés Kérdőív, Rosenberg Önértékelés Skála, Képességek és Nehézségek Kérdőív, Életminőség Kérdőív, Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív, valamint Demográfiai és Negatív Életesemény Kérdőív. Eredmények: A koherencia-érzés, az önértékelés, az életminőség és a szubjektív szociális támogatottság alacsonyabb volt a pszichiátriai mintában. A gyermekek koherencia-érzése és önértékelése magasabb, életminősége jobb volt a serdülőknél. A koherencia-érzést prediktálta az önértékelés, életminőség, szociális támogatottság és a pszichés/viselkedési tünetek jelenléte. Az előző tanév iskolai átlaga összefüggést mutatott a koherencia-érzéssel, életkorral, nemmel, és a pszichés/viselkedési problémákkal. A koherencia-érzés csak az átlag populációs mintában jósolta meg az iskolai átlagot. A pszichiátriai mintában az érzelmi zavarok prediktálták legerősebben az iskolai teljesítményt. A kutatás kvalitatív eredményei alapján a depressziós serdülők nem értették magukat, rosszul irányították az életüket és értelmetlennek érezték azt. Összefoglalás: A fiatalok mentális problémái jelentős mértékben felelősek a tanulmányi nehézségekért. Az érzelmi tünetek megakadályozzák az adaptív alkalmazkodást a serdülők negatív életesemények, kortárskapcsolati problémák, családi és romantikus kapcsolatokhoz kötődő stresszorokhoz. A pszichés/magatartási problémákkal küzdő fiatalok nagyobb kihívással találják szembe magukat identitásuk kialakítása és megszilárdítása terén. A koherencia-érzés protektív tényező lehet az iskolai stresszel való megküzdésben. Az életminőség javítása a kezelés fontos célja, főleg amikor a pszichés/magatartási tünetek csak részlegesen javulnak. |
|---|