A felnőttnevelés professzionalizációja Szerbiában. A felnőttek általános iskoláiban és az államilag elismert nem formális felnőttnevelési intézményekben dolgozó szakemberek munkaerő-piaci helyzete és professzionalizációja
As adult learning has become an integral part of everyday life as a result of environmental changes and challenges, there is a growing focus on the effectiveness of national adult education systems, in which the qualified adult learning professional is a determinant factor in promoting successful a...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2023-11-20
|
| Kulcsszavak: | andragógia, felnőttnevelés, felnőttnevelési szakember, professzionalizáció, formális, nem formális |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.11827 |
| mtmt: | 35474685 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/11827 |
| Tartalmi kivonat: | As adult learning has become an integral part of everyday life as a result of environmental changes and challenges, there is a growing focus on the effectiveness of national adult education systems, in which the qualified adult learning professional is a determinant factor in promoting successful adult learning process. Nevertheless, the international literature draws attention to the inadequate preparation of professionals, their changing careers, atypical employment conditions, changing fields of activity and lack of professional identity, all of which have an impact on the effectiveness of professional activities of the adult learning professionals. As a result, the aim of the thesis is to investigate the main labour market characteristics and professionalisation process of adult learning professionals in Serbia, using a multidimensional approach. These dimensions were aimed at an in-depth understanding of the characteristics of (1) the adult education as a profession, (2) the legislative environment of adult education in Serbia, (3) the national institutional system of adult education and (4) the characteristics of adult learning professionals. Several research methods were used to achieve this goal during the research period. First, we used a content analysis method to conduct comparative research on the legislation environment and the content of the andragogy training programmes at university level. Following that a semi-structured interview research was conducted to investigate the opinions of adult learning experts in decision-making positions about the practical implementation of adult education in Serbia (N=6). Based on the results of the previous research activities, a large sample semi-structured, self-developed questionnaire survey (N=303) was realized to explore the specified features of adult learning professionals. The target groups were the adult learning professionals employed in the adult primary schools and the state-recognized non-formal adult learning institutions. SPSS and Atlas.ti. were used to analyse the data. One of the significance of the research is that no similar empirical survey has been conducted in Serbia, which confirms the diversity of adult education professionals, their atypical employment conditions and the lack of a unified professional identity. Az élethosszig tartó tanulás jelentősége a hétköznapi kihívások vonatkozásában fokozatosan nő, aminek támogatásához jól működő felnőttnevelési rendszerre van szükség. Az oktatási szolgáltatások minősége a felnőttkori tanulás hatékonyságának és sikerének kulcselemei, ezen minőség megteremtése pedig a megfelelően képzett felnőttnevelési szakemberek feladata. Annak ellenére, hogy a felnőttnevelési szakemberekre jelentős szerep hárul, a nemzetközi szakirodalom felhívja a figyelmet a szakemberek nem megfelelő szakmai felkészültségére, az őket jellemző változó életutakra, az atipikus foglalkoztatási feltételekre és a gyakran hiányzó szakmai identitásra, amelyek befolyásolhatják a felnőttnevelési szakemberek tevékenységének hatékonyságát. Ebből kiindulva a doktori értekezés célja a szerbiai felnőttnevelési szakemberek munkaerő-piaci feltételeinek és professzionalizációs jellemzőinek többdimenziós vizsgálata. Ennek megfelelően a tudományos kutatás vizsgálati modellje négy szintből állt: (1) a felnőttnevelési szakma jellemzőinek, (2) a nemzeti jogszabályi környezet, (3) az intézményi szint (4) és a felnőttnevelési szakemberek mélyreható vizsgálatából. A kutatás első lépését képezte a szerbiai jogszabályok és egyetemi képzési programok tartalomelemzése és komparatív vizsgálata, amit a szerbiai felnőttnevelés területén döntéshozói és/vagy stratégiaalkotási pozícióban lévő, állami hivatalokban dolgozó szakértők (N=6) véleményének feltárása követte a felnőttnevelés aktuális helyzetéről. A kutatási eredményekre alapozva félig-strukturált, saját fejlesztésű kérdőívet dolgoztunk ki, amely a felnőttnevelési szakemberek vizsgált jellemzőinek feltárását szolgáló nagymintás kutatás (N=303) alapját képezte. A kutatás célcsoportjai a felnőttek általános iskoláiban (FOOO) és az államilag elismert, nem formális felnőttnevelésben (JPOA) foglalkoztatott felnőttnevelési szakemberek voltak, amelynek indoka, hogy Szerbiában a felnőttnevelés ezen területein szabályozza részletesen a jogszabályi környezet. Az adatok feldolgozása az SPSS és Atlas.ti szoftverek segítségével történt. A kutatás relevanciája, hogy ezidáig nem valósult meg hasonló empirikus felmérés Szerbiában, amely többek között megmutatta a felnőttnevelési szakemberek jelentős mértékű heterogenitását, az atipikus foglalkoztatási feltételek meglétét és a szakmai identitás sokrétűségét. |
|---|