Hódmezővásárhelyi családok életmódjának változása a 20. században, vizuális családtörténeteik tükrében
The doctoral thesis explores the characteristics of lifestyle and the changes that took place in the 20th century in the case of five families in Hódmezővásárhely, through specialised sources: visual family histories (private photo collections and the related narratives). The study was based on visu...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2023-11-27
|
| Kulcsszavak: | életmód, változásvizsgálat, vizuális etnográfia, családtörténet, társadalmi folyamatok, privát fotó, emlékezet, 20. század, Hódmezővásárhely |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.11758 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/11758 |
| Tartalmi kivonat: | The doctoral thesis explores the characteristics of lifestyle and the changes that took place in the 20th century in the case of five families in Hódmezővásárhely, through specialised sources: visual family histories (private photo collections and the related narratives). The study was based on visual ethnography, but due to the complexity of the subject, it also used approaches from history, sociology and memory studies. It’s main hypothesis is that during the 20th century the lifestyle of families in Hódmezővásárhely changed due to various micro-level (internal) and macro-level (external) factors. and all these characteristics are reflected in the visual family history. The study showed that the chosen source – through its complex mix of content – confirmed the premise and provided insights into the different characteristics of the 20th century lifestyles of the examined families, such as the family structure, social situation, housing style, space use, activity structure, relationship system and living conditions. The longitudinal study revealed the details of the processes of change, their consequences and the external and internal factors behind them. The source material shed light on the problem under study from a micro-level perspective, however it touched the macro-level factors affecting the way of life and living conditions, such as social mobility, power interventions, wars, and economic processes. These factors appeared strongly in the narrations, but contrary the previous opinions, they were also clearly found in the visual references. Overall, this means that, although it was not possible to explore the whole of life, or to be representative, the deep-drilling analysis of the chosen source revealed new perspectives, new details of known contexts, and thus allowed a different level of detail to be given to a problem often discussed in the history of science. A doktori értekezés öt hódmezővásárhelyi család esetében mutatja be az életmód 20. századi jellemzőit és az évszázad folyamán bekövetkezett változásait, a vizuális családtörténetek (magán fotógyűjtemények és a hozzájuk kapcsolódó elbeszélések) speciális forrásán keresztül. A téma összetettségére tekintettel a vizuális etnográfia elméleti és módszertani megfontolásait a történettudomány, a szociológia és az emlékezetkutatás bizonyos paradigmái egészítették ki. A kutatás központi hipotézise szerint a 20. század folyamán a hódmezővásárhelyi családok életmódja különböző mikroszintű (belső) és makroszintű (külső) tényezők hatására változott meg, mely jellemzők a vizuális családtörténetekben tükröződnek. Az elemzés során a választott forrás – tartalmi komplexitása révén – igazolta az előfeltevést és betekintést nyújtott a vizsgálatban résztvevő családok 20. századi életmódjának különböző szegmenseibe, például a családszerkezet, a társadalmi helyzet, a lakásmód, a térhasználat, a tevékenységszerkezet, a kapcsolatrendszer és az életkörülmények jellemzőiről tárt fel részleteket. A longitudinális vizsgálat révén feltérképezhetővé váltak a változási folyamatok részletei, következményei, valamint azok a külső és belső tényezők, amelyek a háttérben működtek. A forrásanyag a mikroszint szemszögéből világította meg a vizsgált problémakört, ugyanakkor érintette az életmódot és az életkörülményeket befolyásoló makroszintű tényezőket, például a társadalmi mobilitást, a hatalmi beavatkozásokat, a háborúkat és a gazdasági folyamatokat. Ezek a tényezők erőteljesen jelentkeztek az elbeszélésekben, de a korábbi kutatói véleményekkel ellentétben a képi utalásokban is egyértelműen megtalálhatóak voltak. Összességében megállapítható, hogy bár az élet teljes egészének feltárása, illetve a reprezentativitás nem teljesülhetett, a választott forrás mélyreható, aprólékos elemzése új perspektívákat hozott a felszínre, ismert összefüggések új részleteit tárta fel, így a tudománytörténetben gyakran tárgyalt problémakör korábbiaktól eltérő részletességű és nézőpontú áttekintését tette lehetővé. |
|---|