Communication Strategies in ELF Interactions An Analysis in the ASEAN Context /
Abstract This dissertation provides evidence for how English speakers from the member countries of the Association of Southeast Asian Nations (ASEAN), who use English as a lingua franca (ELF), employ communication strategies (CSs) in their social practice to arrive at shared understanding. The parti...
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Dokumentumtípus: | Disszertáció |
Megjelent: |
2023-03-14
|
Kulcsszavak: | English as a lingua franca, communication strategy, ASEAN ELF speaker, understanding, non-understanding |
Tárgyszavak: | |
doi: | 10.14232/phd.11588 |
mtmt: | 34074037 |
Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/11588 |
Tartalmi kivonat: | Abstract This dissertation provides evidence for how English speakers from the member countries of the Association of Southeast Asian Nations (ASEAN), who use English as a lingua franca (ELF), employ communication strategies (CSs) in their social practice to arrive at shared understanding. The participants were 20 ELF speakers from nine ASEAN countries, who were international students at Hungarian universities. They were categorized into subgroups according to the research questions of the study. The data mainly included video recordings of naturally occurring ELF interactions and retrospective interviews. The analysis indicates that the ASEAN ELF speakers used different types of CSs, among which code-switching, asking for clarification, lexical support, asking for confirmation, and non-linguistic strategies helped them arrive at understanding of each other. These findings are in line with previous studies such as Deterding (2013), Kaur (2010, 2011a, 2011b), Kirkpatrick (2007b), Mauranen (2006) and Pietikäinen (2018). The study indicates that the CSs used by the EFL sub-group, the ESL sub-group, and the mixed group of EFL and ESL were generally the same, and the closeness between speakers in each dyad did not influence their CS use. Regarding frequency, non-linguistic strategies were found to be the most used CSs that facilitated the speakers’ understanding. Among the non-linguistic strategies, pointing was the most used, and in some cases, non-linguistic strategies were used as complementary to another CSs. The study reveals that such uses of CSs work well in ELF interactions and thus should be included in explicit teaching, and ELF speakers prioritized comprehensibility rather than high competence in English, findings which are in line with previous literature. This study fills a gap in current ELF research, especially in the ASEAN context. Absztrakt Ez a disszertáció azt vizsgálta, hogy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) angolul beszélő és az angolt lingua francaként (ELF) használó tagjai hogyan alkalmaznak kommunikációs stratégiákat (KS) interakcióikban, hogy közös megértésre jussanak. A részt vevő 20 nemzetközi diák az ASEAN kilenc tagországából került ki, akik magyar egyetemeken képzést folytattak a kutatás idején. Alcsoportokra lettek beosztva a tanulmány kutatási kérdései szerint. Az elemzett adatok főként spontán interakciókról készült videófelvételekből, valamint retrospektív interjúkból álltak. Az elemzés rámutatott arra, hogy az ASEAN ELF-beszélői különböző típusú KS-eket alkalmaztak, például kódváltás, felvilágosítás kérése, lexikális segítség, megerősítés kérése és nem nyelvi stratégiák. Ezek az eredmények összhangban vannak a korábbi kutatási eredményekkel, mint például Deterding (2013), Kaur (2010, 2011a, 2011b), Kirkpatrick (2007b), Mauranen (2006) és Pietikäinen (2018). A tanulmány azt mutatta, hogy az EFL alcsoport, az ESL alcsoport, valamint az EFL és az ESL vegyes csoport által használt KS-ek általában megegyeztek, és az egyes párok esetében a beszélők közötti közelség nem befolyásolta a stratégiák használatát. A gyakoriságot tekintve a nem nyelvi stratégiák voltak a leggyakrabban használt KS-ek, amelyek megkönnyítették a megértést. A nem nyelvi stratégiák közül a mutatás volt a leggyakoribb, és egyes esetekben a nem nyelvi stratégiák egy másik KS kiegészítéseként. A fentiek azt bizonyítják, hogy a KS-ek jól működnek az ELF-interakciókban, és segítik a beszélőket a közös megértés elérésében, ezért ezeket be kellene építeni az angol nyelvoktatásba. Az ELF-beszélők azt is kifejtették, hogy az érthetőség elérését helyezték előtérbe, nem pedig a magas szintű angol nyelvtudást. Ezek az eredmények összhangban vannak a korábbi irodalommal. A tanulmány célja, hogy hiányt pótoljon a jelenlegi ELF-kutatásban, különösen az ASEAN kontextusában. |
---|