Münşeʾât ve Baʿżî Vaḳâyiʿ-i Sulṭân Süleymân Ḫân The Study of the Correspondence Between the Ottomans and Safavids /
The relationship between the Ottomans and the Safavids during the reign of Sulṭân Süleymân (1494-1566) and Şâh Ṭahmâsb I (1514 –1576) is deemed a turning point in the history of the region in terms of peace treaties and the establishment of borders between the two empires. In this period, the Âmasiy...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2022-09-23
|
| Kulcsszavak: | Münşeʾât ve Bażı Veḳâyiʿ-i Sulṭân Süleymân Ḫân, Mecmûʿa-i Münşeʾât üs-Selâṭîn, Correspondence, Ottomans, Safavids. |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.11361 |
| mtmt: | 34129134 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/11361 |
| Tartalmi kivonat: | The relationship between the Ottomans and the Safavids during the reign of Sulṭân Süleymân (1494-1566) and Şâh Ṭahmâsb I (1514 –1576) is deemed a turning point in the history of the region in terms of peace treaties and the establishment of borders between the two empires. In this period, the Âmasiye Peace Agreement was finally reached in 1555 between the two states. The Ottoman-Safavid correspondence was published in the Ferîdûn’s Mecmûʿa-i Münşeʾât üs-Selâṭîn two times (1848-49 and 1858). However, it should be noted that some modifications infiltrated these letters during the redaction, as in the documents of the 17th century. This dissertation attempts to study the correspondence between the Ottoman and Iranian rulers in accordance with a manuscript titled Münşeʾât ve Bażı Veḳâyiʿ-i Sulṭân Süleymân Ḫân, which contains 32 letters and one campaign diary preserved in the Austrian National Library. This manuscript was compared to three other manuscripts: Münşeʾât üs-Selâṭîn, Muḫâberat Mecmûʿası, and Düstûru’l-İnşâ. First, this study focuses on the correspondence in manuscripts and the printed edition. Second, it endeavors to detect similarities and differences between them. Third, it investigates the way in which the Ottoman-Safavid diplomatic relation can be presented based on the analyzed material. As a result, there is no significant difference between the Ferîdûn’s Münşeʾât, Baʿżî Vekâyiʿ-i Sulṭân Süleymân Ḫân and Muhâberât Mecmûʿası; however, the text of Düstûru’l-İnşâ is different from all of them. It can be confidently stated, as another result too, that the printed version of Münşe’ât üs-Selâṭîn had not been modified; the text stayed identical to the original for the most part. To put it another way, the printed version is as valuable as the early manuscripts for historical research. This dissertation contains the Iranian-Ottoman correspondence in Arabic transliteration, and it also presents detailed summaries of the aforesaid correspondence. Az oszmánok és a szafavidák kapcsolata Sulṭân Süleymân (1494-1566) és I. Şâh Ṭahmâsb (1514-1576) uralkodása idején fordulópontot jelent a térség történetében a békeszerződések megkötése és a két birodalom határainak megállapítása szempontjából. Ebben az időszakban, 1555-ben kötötték meg az amaszjai békét a két állam között. Az oszmánok és a szafavidák levelezését két alkalommal (1848-49-ben és 1858-ban) tették közzé a Ferîdûn-féle Mecmûʿa-i Münşeʾât üs-Selâṭîn (A szultánok levelezésének kötete) című kiadványában. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a 17. századi dokumentumokhoz hasonlóan a szerkesztés közben ezeknél a leveleknél is végrehajtottak bizonyos módosításokat. Jelen disszertáció az oszmán és iráni uralkodók levelezését dolgozza fel a bécsi Nationalbibliothekben őrzött Münşeʾât ve Bażı Veḳâyiʿ-i Sulṭân Süleymân Ḫân című kézirat alapján, amely 32 levélváltást és egy hadjárati naplót tartalmaz. Ezt a kéziratot hasonlítja össze a Mecmûʿa-i Münşeʾât üs-Selâṭîn-nal (1858) és két másik kézirattal, a Muḫâberat Mecmûʿası-val és a Düstûru'l-İnşâ-val. A vizsgálat először a kéziratokra és a nyomtatott kiadásra összpontosított. Másodszor, a köztük lévő hasonlóságokat és különbségeket vizsgálja meg szövegkritikai szempontból. Harmadszor azt vizsgálja, hogy az feldogozott anyagból hogyan lehetett bemutatni az oszmán-szafavida diplomáciai kapcsolatokat. Az eredmény szerint nincs jelentős különbség a Ferîdûn-féle Münşeʾât, a Baʿżî Vekâyiʿ-i Sulṭân Süleymân Ḫân és a Muhâberât Mecmûʿası között; a Düstûru'l-İnşâ szövege azonban mindegyik változattól eltér. További eredmény, hogy a Mecmûʿa-i Münşeʾât üs-Selâṭîn (1858) nyomtatott változatában az eredeti szövegeket nem módosították jelentősen. Ez azt jelenti, hogy a nyomtatott változat a történeti kutatások számára ugyanolyan értékes, mint a korai kéziratok. A disszertáció tartalmazza az iráni-oszmán levelezést arab betűs átírásban, amelyeket részletes tartalmi kivonatok egészítenek ki. |
|---|