The reworking of Shakespeare’s Hamlet in the arab political theatre after 1970 a comparative study between arab Hamlets in Post-Nasserism (1970-2009) and the period of the Arab Spring (2010- present) /
The Dissertation Abstract This dissertation aims at investigating why and how Shakespeare’s Hamlet has been reworked in the Arab political theatre after 1970. The dissertation starts from the assumption and wants to prove that Hamlet has a political significance in the region that extends from Nort...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2022-07-11
|
| Kulcsszavak: | Shakespeare’s Hamlet, Arab World, Adaptation, Rewriting, Political Theatre |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.11222 |
| mtmt: | 33615209 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/11222 |
| Tartalmi kivonat: | The Dissertation Abstract This dissertation aims at investigating why and how Shakespeare’s Hamlet has been reworked in the Arab political theatre after 1970. The dissertation starts from the assumption and wants to prove that Hamlet has a political significance in the region that extends from North Africa to the Middle East. It reads Arab Hamlets against the main political incidents in two periods, namely Post-Nasserism (1970-2009) and the period of the Arab Spring (2010-Present). The study tries to answer the main questions of why does Hamlet receive all that attention from Arab playwrights and stage directors after 1970, how is Hamlet influenced by the Political status quo in the two periods? And what are the main similarities and differences in reworking Hamlet in the two periods? To achieve its objectives, the study starts by tracing the journey of Hamlet in the Arab World. Then, it analyses the political aspects in eleven reworkings for the play by Arab playwrights and stage directors; four main reworkings produced in the period of Post-Nasserism, and seven in the period of the Arab Spring. Finally, the study concludes with comparisons and contrasts between the reworkings in terms of content and form. The thesis’s significance comes out of the need to allocate a critical base to the Arab Hamlets. The high number of the adaptations and rewritings produced by Arab playwrights and stage directors after 1970, and the lack of a detailed critical and analytical framework necessitate this study as I believe. Moreover, the study employs different critics from time to time to enhance the argument. It cites and quotes from Julie Sanders and Linda Hutcheon’s theories of adaptations, Freud and Lacan’s theories of psychoanalysis, Edward Said’s ideas in Post-colonialism, Bertolt Brecht’s vision of the political theatre, Gayatri Chakravorty Spivak’s ideas of feminism, to mention a few. Other Western philosophers and critics like Plato, Aristotle, Foucault, Nietzsche, and Coleridge will be referred to from time to time. The dissertation’s desired outcomes are discussed in the conclusion. It revisits the research questions raised at the beginning. The study finds that Shakespeare’s Hamlet has a significant presence in the Arab political theatre after 1970. Also, the rewritings and adaptations of the play have been impacted by the political status quo in each period and reflect mainly on the political incidents that occurred in the region. Finally, the study concludes to the fact that the dramatic reworkings in the two periods vary. They bear similarities and have differences in terms of content and form. Keywords: Shakespeare’s Hamlet, Arab World, Adaptation, Rewriting, Political Theatre. Absztrakt A disszertáció célja, hogy megvizsgálja, miért és hogyan adaptálták 1970 után Shakespare Hamlet jét az arab politikai színházban. A disszertáció abból a felvetésből indul ki, és azt igyekszik bizonyítani, hogy a Hamletnek politikai jelentősége van az Észak-Afrikától a Közel-Keletig terjedő térségben. Az arab Hamletek két korszakban olvashatók a fő politikai események tükrében, nevezetesen a poszt-nasszerizmus (1970-2009) és az arab tavasz (2010-től napjainkig) időszakában. A disszertáció azokat a főbb kérdéseket próbálja megválaszolni, hogy 1970 után miért fordítanak az arab drámaírók és színpadi rendezők ekkora figyelmet a Hamletre, hogyan hatott erre a két időszakban a fennálló politikai helyzet, illetve melyek a főbb hasonlóságok és különbségek a Hamlet két időszakban történő átdolgozásában? A céljai elérésének érdekében, a tanulmány a Hamlet arab világban megtett útjának a felfejtésével kezdődik, majd a politikai aspektusokat elemzi arab drámaírók és színpadi rendezők tizenegy feldolgozásában: négy jelentős feldolgozás a poszt-nasszerizmus, hét pedig az arab tavasz időszakában készült. Végül a tanulmány az adaptációk tartalmi és formai összehasonlításásaival, ellentétbe állításaival zárul. A disszertáció jelentősége abból a szükségből fakad, hogy kiritikai alapot határozzon meg az arab Hamleteknek. Úgy vélem, hogy az arab drámaírók és színpadi rendezők 1970 utáni nagy számú újraírásai és adaptációi, valamint a részletes kritikai és analitikus keretek hiánya szükségessé teszik ezt a kutatást. Mindennek érdekében a tanulmány különböző elméleteket használ fel annak érdekében, hogy alátámassza az érvelését. Hivatkozik Julie Sanders és Linda Hutcheon adaptációelméletére, Freud és Lacan pszichoanalízisére, Edward Said posztkolonializmusára, Bertolt Brecht politikai színház víziójára, Gayatri Chakravorty Spivak feminizmus elméletére, de a sort még hosszasan lehetne folytatni. Más nyugati filozófusokra és kritikusokra, mint Platón, Arisztotelész, Foucault, Nietzsche, és Coleridge is található számos utalás. A disszertáció eredményeit a konklúzió tárgyalja, amely újból felveti a kutatás bevezetőben feltett kérdéseit. Megállapítható, hogy Shakespeare Hameltjének hangsúlyos jelenléte van az 1970 utáni, arab politikai színházban. Továbbá, a színdarab újraírásaira és adaptációira minden időszakban hatással volt a fennálló politikai helyzet és főleg a térségben bekövetkezett politikai incidensekre reflektálnak. Végezetül, a disszertáció arra a következtetésre jut, hogy a színházi újraírások a két időszakban eltérőek. Hasonlóságokat hordoznak és vannak tartalmi és formai különbségek. Kulcsszavak: Shakespeare Hamletje, arab világ, adaptáció, újraírás, politikai színház. |
|---|