The Bosphorus Incarnate Postmodern Fiction and Identity Representation in the Novels of Orhan Pamuk and a Comparison with Hungarian Literature /
The dissertation focuses on the postmodern narratology techniques and strategies used by Orhan Pamuk in his fictional works. It also addresses the issue of identity representation, an important component of Pamuk’s work, which is often described as a meeting point between the East and the West. Pamu...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2021-11-30
|
| Kulcsszavak: | Orhan Pamuk, Turkish literature, East-West, identity, postmodern, novel |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.10973 |
| mtmt: | 32856092 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/10973 |
| Tartalmi kivonat: | The dissertation focuses on the postmodern narratology techniques and strategies used by Orhan Pamuk in his fictional works. It also addresses the issue of identity representation, an important component of Pamuk’s work, which is often described as a meeting point between the East and the West. Pamuk’s artistic persona, which he carefully crafted for himself, further promotes this assumption, making him appear to be a “Bosphorus incarnate” whose ultimate goal is to connect Asia to Europe, or vice versa. My aim in this study, therefore, was to uncover the basis of this often repeated premise. To that end, I analyzed certain Pamuk novels, especially those written before he gained worldwide fame and publicity, in terms of postmodern narrative techniques employed in his novels and the resources that nurtured them, both from the East and the West. As a result of my research, I have discovered that the narratology elements in Pamuk’s novels can be aligned with the literary postmodernism that has developed in the Western literary canon, while still having some roots in classical Turkish/Middle Eastern literature. Furthermore, I observed that the themes Pamuk selects to narrate have a character that blends Eastern and Western cultures in the way they overlap with the techniques he adopts. Another finding of the research was that Pamuk’s key emphasis has always been on the value of storytelling, that is, creating new stories and reproducing old ones in newer contexts, rather than building ‘grand narratives’ on specific issues or coming up with solutions to the world’s major problems. Disszertációm Orhan Pamuk prózáiban viszgálja a posztmodern narratológiai technikákat és stratégiákat. Ezenkívül az identitás kérdéseinek megnyilvánulásaival, Pamuk munkájának igen fontos elemeivel foglalkozik, melyekre gyakran Kelet és Nyugat találkozópontjaiként tekintenek. Pamuk írói személyisége, amelyet gondosan felépített magának, alátámasztja a feltételezést, hogy ő maga „A Megtestesült Boszporus”, amelynek végső funkciója, hogy helyenként összekösse Ázsiát Európával, máskor elválassza azokat. Célom ebben a dolgozatban ezért elsösorban az volt, hogy bemutassam ezt a gyakran hangoztatott felvetést. Pamuknak azon regényeit elemeztem, melyek megelőzték az író hírnévét, elemzéseim során pedig a regényeiben alkalmazott posztmodern narratív technikákat figyeltem meg, illetve azokat a kulturális tényezőket, melyek Keletről és Nyugatról egyszerre táplálták a műveket. Munkám eredményeként felfedeztem, hogy Pamuk regényeinek narratológiai elemei összehangolhatók a nyugati irodalmi kánon posztmodern vonulatával, miközben klasszikus török/közép-keleti irodalomi és művészeti gyökereit is megőrzi. További következtetésem, hogy a Pamuk áltál kiválasztott témák, amelyekben a keleti és a nyugati kultúrák keveredését figyelhetjük meg, egyben az általa alkalmazott narratológiai technikákkal is összhangban vannak. A kutatásom egyéb megállapítása, hogy Pamuk rendszerint a történetmesélésre helyezi a hangsúlyt, ami új történetek létrehozását, de főleg régiek feldolgozását, új kontextusokba helyezését jelenti, s kevéssé jellemző, hogy az író „nagy elbeszéléseket” (grand récits) igyekezne felépíteni, vagy hogy nyomatékos megállapításokat kívánna rögzíteni. |
|---|