Szalamandratánc gúzsba kötve. Karel Čapek Harc a szalamandrákkal című regényének magyar fordításáról és animalitás-szempontú értelmezéséről
Karel Čapek’s 1935/1936 novel, War with the Newts was translated into Hungarian by László Szekeres. The Hungarian translation is examined from a descriptive and cultural translation studies point of view, based on three editions of the Hungarian novel, the first (1948) and the second edition (1956)...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2021-10-28
|
| Kulcsszavak: | fordítástudomány, cseh irodalom, animalitás, irónia, identitás |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.10818 |
| mtmt: | 32855817 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/10818 |
| Tartalmi kivonat: | Karel Čapek’s 1935/1936 novel, War with the Newts was translated into Hungarian by László Szekeres. The Hungarian translation is examined from a descriptive and cultural translation studies point of view, based on three editions of the Hungarian novel, the first (1948) and the second edition (1956) and the latest version of the text from 2009. In the first chapter of the thesis the complex structure of the text in the Czech and Hungarian editions is analysed. The quotation technique displayed in the novel portrays a complex underlying notion of text, reader and interpretation. The Hungarian editions vary according to the management of the typographic and textual complexity. The 1948 and the 2009 editions simplify the image of the pages considerably, whereas the 1956 edition retains the diversity of the Czech text. The second chapter of the thesis investigates the linguistic diversity of the texts. The original’s tendency to mix languages, dialects or different registers of a language appears to different extents in the Hungarian editions. All editions display at least a slight tendency to translate non-Czech elements into Hungarian or omit these foreign expressions. The third chapter inquires into the workings of irony and parody in the translated text. Three cases are examined: that of scientific discourse and the animal-human borderline; allusions to the evolving national natural science; and irony in connection with specific Czech references. Owing to the shared cultural background, most of the ironic gestures in the text can easily be perceived by the Hungarian audience. In the fourth chapter the results of the computer-aided comparison of the 1936 Czech and the 1948 Hungarian text are presented. Evidence points to a tendency of standardization in the Hungarian text. However, the analysis shows how the features studied in the first three chapters can clearly be followed in the Hungarian text and allow the Hungarian reader similar interpretations to that of the Czech. In the fifth chapter of the thesis the novel is interpreted from the joint perspective of animal studies and post-colonialism. The impossibility of the subaltern’s entering the discourse of power is amply displayed by the animal-human interactions of the novel. The nature of the border between the species is often investigated and called into question in the text, however, the failure to enter into any dialogue with the Other can be interpreted as one of the causes of the end of human civilisation. Karel Čapek Harc a szalamandrákkal (1935/1936) című regényét Szekeres László 1948-as fordításában olvashatjuk magyarul. A disszertációban a leíró és a kulturális fordítástudomány szemszögéből vizsgálom a magyar fordítás három kiadását (1948, 1956, 2009), továbbá bemutatom a regény egy új olvasatát az animalitás és a poszt-koloniális kritika megközelítéseire támaszkodva. Az első fejezetben a regény komplex szerkezetété vizsgálom a három magyar kiadásban. A regény idézési technikája értelmezhető a szöveg, az olvasó és az interpretáció komplex felfogásának megnyilvánulásaként. Az 1948-as és a 2009-es magyar kiadásban jóval kisebb mértékben érvényesül a kollázs-szerkezet, az oldal képe az 1956-os kötetben hasonlít legjobban a cseh kiadásokra. A második fejezetben a cseh regény nyelvi sokféleségének fordításbeli megvalósulását vizsgáltam. A különféle nyelvek, nyelvjárási elemek, regiszterek kisebb mértékben a magyar szöveg mindhárom változatában megtalálhatók. Az 1948-as kiadás adja közre a legsztenderdebb nyelvű szöveget, a két későbbi lábjegyzetekkel támogatja az idegen nyelvű szövegbetétek megértését. A harmadik fejezetben az irónia és a paródia fordításbeli működésének elemzésére került sor. A három vizsgált részletben a tudományos diskurzus ember-állat elválasztása, a nemzeti nyelven megszólaló természettudomány kezdetei és más cseh referenciákra tett utalásokon alapul az irónia illetve a stílusparódia. A közös kulturális tapasztalatnak köszönhetően a legtöbb ironikus szövegrész jól azonosítható a magyar olvasók számára is. A harmadik fejezetben bemutatom a számítógépes szöveg-összehasonlítás eredményeit, majd összevetem őket a korábbi három fejezet megállapításaival. A részletes szövegvizsgálat is alátámasztja a fordításszöveg sztenderdizáló tendenciáját, azonban bizonyítékot szolgáltat arra is, hogy az első három fejezetben vizsgált jellemzők javarészt nyomon követhetők a magyar szövegben is. Az ötödik fejezetben a regényt az animal studies és a poszt-koloniális kritika szemszögéből értelmezem. Az ember-állat interakciók tanúsága szerint az alávetett belépése a hatalom által meghatározott diskurzusba a regény folyamán mindvégig lehetetlen. A fajok közt húzódó határ természete gyakran kerül a figyelem középpontjába, meg is kérdőjeleződik. Ennek ellenére sikertelen minden párbeszédkísérlet a Másikkal, a regénybeli apokalipszis pedig értelmezhető ennek következményeként. |
|---|