A férfi és női testek medikalizációja a XIX. századtól napjainkig = The Medicalization of the Male and Female Body Between the Nineteenth Century and Today

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Tari Gergely Róbert
Format: Dissertation
Published: 2020-11-06
Subjects:
AAA
Keywords:filozófia, bioetika, orvosi etika, medikalizáció
Online access:http://doktori.bibl.u-szeged.hu/10677
DOI:10.14232/phd.10677
MTMT:31665681
Description
Summary:The thesis focuses on the phenomenon of medicalization, especially as applied to the male and female body. I examine the normalizing effect of expansive medical control from the 19th century to date. Medicalization is essentially understood as a normalizing process, which, due to the position of power occupied by biomedicine, constructs and reconstructs moral imperatives (norms). The concept itself was elaborated in its various aspects by authors such as Peter Conrad, Ivan Illich, Irving Kenneth Zola, or Michel Foucault in the 1960’s and 1970’s. In the course of about two hundred years covered by the thesis, the discourse about the male and female gender and sex had a profound effect on the framework in which health and illness were conceptualized in connection with a wide range of life events. The case-centered analysis of the areas dealt with in the thesis (such as sexual health, or the changes that accompany aging) offers an opportunity to discuss the criticism of medicalization within a solid conceptual framework.
A disszertáció központjában a medikalizáció jelensége, azon belül is a férfiak és nők testének orvosi ellenőrzés alá vonódása áll. Az expanzív orvosi kontroll normalizáló hatását a XIX. századtól napjainkig bezárólag vizsgáltam. A medikalizációt esszenciális értelemben véve normalizáló folyamatként ragadjuk meg, amely által a biomedicina hatalmi helyzetéből kifolyólag erkölcsi parancsok (normák) konstrukciójára és rekonstrukciójára képes. Az általam áttekintett bő két évszázad alatt a férfiak és nők biológiai és társadalmi nemével kapcsolatos diskurzus jelentős mértékben befolyásolta az egészség és betegség konceptuális kereteit számos életeseménnyel összefüggésben. A disszertációban kibontásra került életterületek (szexuális egészség, öregedéssel járó testi változások) esetcentrikus bemutatása jó lehetőséget nyújt rá, hogy a medikalizációról szóló kritikákat egységes, konceptuális keretbe foglaljuk.