The Image of the Latins in Late Byzantine Epistolography
The dissertation analyses the representations of the Latins, that is, Westerners in selected works of Late Byzantine epistolography. Regarding its methodology, besides the close reading of the sources, it applies the cultural anthropological methodology devised for the analysis of ethnicity by Fredr...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2020-11-27
|
| Kulcsszavak: | Byzantium, epistolography, ethnicity, Latins, Catholicism, Orthodoxy, stereotypes |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.10640 |
| mtmt: | 31955423 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/10640 |
| Tartalmi kivonat: | The dissertation analyses the representations of the Latins, that is, Westerners in selected works of Late Byzantine epistolography. Regarding its methodology, besides the close reading of the sources, it applies the cultural anthropological methodology devised for the analysis of ethnicity by Fredrik Barth and Thomas Hylland Eriksen and the approach of Byzantine epistolography as a literary genre. The conclusions of the dissertation can be summarised in four points. First, a wide range of generalising opinions about the Latins is presented in the analysed letters. These views can be organised into various categories, from everyday morality to violent conflicts. Second, the subjects appearing in the sources display a definite overlap with the views voiced about the Latins in Byzantine literature in general. The clear majority is constituted by those religious and secular topics that were key elements of the distinction between Byzantines and Latins in the period, such as opinions on the origin of the Holy Spirit, or perceived civilisational differences. The third conclusion refers to the attitudes displayed by the authors towards the subjects presented by them. The spectrum of evaluations in the sources ranges from rigid condemnation to enthusiastic appraisal, and both negative and positive opinions tend towards the ends of the scale, while the number of moderate opinions is relatively low. Besides, negative opinions are in a clear majority. Finally, the fourth conclusion involves the context of these opinions. The representations of Westerners in the letters display a very strong correlation with the general views of their authors regarding the Latins, that is, anti-Latin authors usually express anti-Latin views in their letters, while pro-Latins comment on Westerners in a positive light. Az értekezésem a latinok, vagyis nyugatiak reprezentációját vizsgálja a késő bizánci episztolográfia válogatott alkotásaiban. Módszertani szempontból a disszertáció a forrásszövegek close reading elemzése, vagyis azokat a szöveg kontextusában értelmező analízise mellett két módszertani megközelítést alkalmaz. Ezek egyike a Fredrik Barth és Thomas Hylland Eriksen által az etnicitás vizsgálatára kidolgozott kulturális antropológiai metodológia, míg a másik módszertani alappillér a bizánci episztolográfia irodalomtudományi szempontú megközelítése. Az értekezés végkövetkeztetései négy pontban összegezhetőek. Először is, a latinokra vonatkozó általánosító nézetek széles köre jelenik meg a vizsgált levelekben. Ezek a nézetek változatos kategóriákba rendezhetőek, a hétköznapi erkölcstől a fegyveres konfliktusok köréig. Másodszor, a levelekben feltűnő témák erős átfedést mutatnak a latinokkal kapcsolatban a bizánci irodalomban általában tárgyalt nézetekkel. Határozott többségben vannak azok a vallási és szekuláris kérdések, amelyek a latinok és bizánciak közötti különbségtétel kulcselemei voltak a korszakban, így például a Szentlélek származásáról vallott nézetek vagy a civilizációs szintben felfedezni vélt különbségek. A harmadik eredmény a szerzőknek az általuk bemutatott témákkal szembeni attitűdjeire vonatkozik. A forrásokban megjelenő értékítéletek köre a merev elítéléstől a lelkes méltatásig terjed, s mind a negatív, mind a pozitív vélemények a spektrum szélei felé tendálnak, míg a visszafogott értékelések száma viszonylag csekély. Emellett összességében a negatív vélemények vannak többségben. Végezetül, a negyedik eredmény az előbb említett attitűdök kontextusát érinti. A nyugatiak reprezentációi a levelekben nagyon erős korrelációt mutatnak az egyes szerzők róluk vallott általános nézeteivel, vagyis a latinellenes szerzők túlnyomórészt latinellenes nézeteket fogalmaznak meg leveleikben, míg a latinbarát szerzők megnyilvánulásai elsöprő többségükben kedvezően mutatják be a nyugatiakat. |
|---|