Az internet- és Facebook használat kapcsolata az énképpel, az életelégedettséggel, a magányosság érzésével és a reménnyel közép- és időskorúaknál

Jelen munkámban 50 - 75 éves, 121 közép- és időskorú személyt vizsgáltam meg online kérdőíves módszerrel, amelyben az internet- és Facebook használatra vonatkozó, saját, 16 tételes kérdéssort, az UCLA Magányosság Skála 3 tételét, a Tenessee Énkép Skálát, az internetes kapcsolattartásra vonatkozó 7 k...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Pap Szilvia
További közreműködők: Kőrössy Judit (Témavezető)
Dokumentumtípus: Szakdolgozat
Megjelent: 2018
Kulcsszavak:internethasználat
Facebook használat
énkép
életelégedettség
magányosság
remény
Tárgyszavak:
Online Access:http://diploma.bibl.u-szeged.hu/74180
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:Jelen munkámban 50 - 75 éves, 121 közép- és időskorú személyt vizsgáltam meg online kérdőíves módszerrel, amelyben az internet- és Facebook használatra vonatkozó, saját, 16 tételes kérdéssort, az UCLA Magányosság Skála 3 tételét, a Tenessee Énkép Skálát, az internetes kapcsolattartásra vonatkozó 7 kérdést, a Diener-féle Élettel Való Elégedettségi Skálát, valamint a Remény Skálát vettem fel. Vizsgálatom fő célja, hogy betekintést kapjak, hogy az internet- és Facebook használat milyen kapcsolatban áll a közép- és időskorúak énképével és életelégedettségükkel, a magányosság érzése milyen összefüggéseket mutat az internetes kapcsolattartással, valamint a 30-50 és az 50-75 évesek összehasonlításával megvizsgálom e két korosztály internet- és Facebook használatának, énképük és életelégedettségük hasonlóságait és különbözőségeit. Kutatásomban arra az eredményre jutottam, hogy az 50-75 éves korosztály az internetet legfőképpen böngészésre és információszerzésre, a Facebook-ot pedig a leggyakrabban kapcsolattartásra használja, valamint az általam megkérdezett személyek átlagosan elégedettek az életükkel. A gyakori internethasználat, akár kapcsolattartás céljából is, és a magányosság érzés között nincs összefüggés. Ezen korosztály túlnyomó többsége a személyes kapcsolattartást részesíti előnyben az online kapcsolattartással szemben. Akik még aktívak, munkával rendelkeznek, azok kevésbé magányosak, mint akiknek már nincs munkájuk, illetve minél magasabb a reményszintjük, annál pozitívabb a teljes énképük és annál magasabb az életelégedettségi szintjük ebben a korosztályban. Az élettel való elégedettséget a remény szintje és a családi énkép magyarázza a legjobban.