A Magyarországon tanuló magyar Ph.D. hallgatók kapunyitási pánikban való érintettsége
Háttér és célkitűzések: Szakdolgozatom témája a korai felnőttkor azon időszaka, ami a kapunyitási krízis definíciójával jellemezhető (Arnett, 2000). Ennek a jelenségnek a megjelenését, a konfliktusmegoldás stratégiáit, az élettel való elégedettséget, énhatékonyságot, társas támogatást és a szorongás...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Szakdolgozat |
| Megjelent: |
2018
|
| Kulcsszavak: | kapunyitási krízis Ph.D. hallgató szorongás énhatékonyság társas támogatás élettel való elégedettség konfliktusmegoldás |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://diploma.bibl.u-szeged.hu/74062 |
| Tartalmi kivonat: | Háttér és célkitűzések: Szakdolgozatom témája a korai felnőttkor azon időszaka, ami a kapunyitási krízis definíciójával jellemezhető (Arnett, 2000). Ennek a jelenségnek a megjelenését, a konfliktusmegoldás stratégiáit, az élettel való elégedettséget, énhatékonyságot, társas támogatást és a szorongást szeretném megfigyelni értelmiségi fiatalok körében. Ez a krízis időszak leginkább a felnőttkor elején járó fiatalokat érinti, bár egyik fejlődési szakaszhoz sem köthető konkrétan. Vizsgálatom időszerűségét mi sem támasztja alá jobban, mint a Ph.D. hallgatók körében is megjelenő társadalmi elvárások megváltozásáank fokozódása. A felsőfokú képzettség szinte alapkövetelménnyé vált napjainkra, ami több diplomás fiatal képzését és oklevélszerzését idézte elő. Az életkor sajátságainak megfelelő társadalmi elvárások mellé (amelyek például szülőkről való leválás, párkapcsolat kialakítása, családalapítás, a minél magasabb szintű egzisztenciális háttér megteremtése (Vida, 2011)) egy másfajta megfelelési vágyat is társított. Kutatásomban 238 fő vett részt a 24–52 éves korosztályból (átlagéletkor: 28,77 év, SD:3,393), akik körében a kapunyitási pánik megjelenésének hátterét vizsgálom Kapunyitási pánik (QLC), Konfliktusmegoldó, Élettel való elégedettség, Énhatékonyság, Társas támogatás (MSPSS) és Szorongás kérdőív segítségével. Eredményül találtam, hogy a férfiak és a nők között, nincs különbség a kapunyitási pánik érzékelésében. Általános énhatékonyság tekintetében a férfiak magasabb pontszámot értek el mint a nők. Ez azt jelenti, hogy a férfiak könnyebben és hatékonyabban küzdenek meg az őket ért stresszel, legalábbis saját érzéseik szerint. Azonban arra is fény derült, hogy a nőket több stressz éri, mint a férfiakat, ráadásul az előző eredmény fényében az őket ért több stresszel nehezebben is küzdenek meg. Végezetül a QLC és MSPSS kérdőívek összpontszáma között negatív lineáris korrelációt figyeltem meg, ami azt tükrözi, hogy magasabb társas támogatás hatására csökken a Kapunyitási krízisben való érintettség. |
|---|