COPD-s betegek egészségműveltsége és egészséghatékonysága
Jelen dolgozatomban krónikus tüdőbetegek mintáján vizsgálom az egészségműveltség és egészséghatékonyság összefüggéseit. Az összesen 71 fős minta (életkor M = 62,45; 32 férfi és 39 nő) részben önállóan, részben kísérletvezető által adott instrukciók segítségével töltött ki tesztbattériát. A kérdőívcs...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Szakdolgozat |
| Megjelent: |
2018
|
| Kulcsszavak: | egészséghatékonyság egészségműveltség egészségügyi következmények énhatékonyság szubjektív egészségi állapot |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://diploma.bibl.u-szeged.hu/74048 |
| Tartalmi kivonat: | Jelen dolgozatomban krónikus tüdőbetegek mintáján vizsgálom az egészségműveltség és egészséghatékonyság összefüggéseit. Az összesen 71 fős minta (életkor M = 62,45; 32 férfi és 39 nő) részben önállóan, részben kísérletvezető által adott instrukciók segítségével töltött ki tesztbattériát. A kérdőívcsomag részét képezte az egészségműveltséget fókuszba emelő STOFHLA, Chew-kérdések és COPD-betegségismeretet felmérő teszt, továbbá a betegek egészséghatékonyságát és szubjektív egészségi állapotukat is felmértük. A három egészségműveltséget mérő teszt közül az S-TOFHLA és a Chew-kérdések mutattak együttjárást. Megvizsgáltuk a három típusú egészségműveltségi teszt és a szubjektív egészségi állapot közti összefüggést, nem mutatott kapcsolatot, mint ahogy az egészséghatékonyság szubdimenziói sem fejtettek ki hatást a szubjektív egészségi állapotra. Az életkor és az iskolai végzettség azonban mutatott kapcsolatot a funkcionális egészségműveltséggel, illetve az egészségügyi végzettség és COPD-s betegségismeret mutatott tendenciaszintű összefüggést. Vulnerabilitás szempontjából az idősek és alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők vannak leginkább kitéve az alacsony szintű egészségértés kockázatának, így az edukációs programoknak elsődlegesen érdemes őket megcélozni, illetve fokozott figyelmet fordítani rájuk. |
|---|