Ipari szennyvizek kezelése biológiailag veszélyes szennyvizek dekontaminálása /
A szakdolgozatom témája az ipari szennyvizek kezelése: biológiailag veszélyes szennyvizek dekontaminálása. Az elején beszélek arról, hogy a környezetvédelem fokozott jelentősége kapcsán milyen irányelveket kell követni bármilyen technológiai tervezés, kivitelezés kapcsán és kifejtem ezek jelentősége...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Szakdolgozat |
| Megjelent: |
2018
|
| Kulcsszavak: | szennyvíz dekontaminálás Effluent Decontamination System(EDS) sterilizálás patogén fertőző szennyvíz |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://diploma.bibl.u-szeged.hu/73691 |
| Tartalmi kivonat: | A szakdolgozatom témája az ipari szennyvizek kezelése: biológiailag veszélyes szennyvizek dekontaminálása. Az elején beszélek arról, hogy a környezetvédelem fokozott jelentősége kapcsán milyen irányelveket kell követni bármilyen technológiai tervezés, kivitelezés kapcsán és kifejtem ezek jelentőségeit. Ezt követően szeretném ismertetni az egységes környezethasználati engedély és a technológia kapcsolatát, érintve a legjobb elérhető technológia témakörét. Ezután a szennyvizek keletkezéséről, kezeléséről és ipari szennyvizekről lesz szó, a veszélyes ipari szennyvizek kezelésének elveivel bezárólag. A továbbiakban betekintést mutatok a biotechnológia fejlődésébe és ágaiba, hogy világossá váljon a tárgyalt szennyvizek forrásai és keletkezése. A következő részben inkább jogi, mintsem mikrobiológiai szempontból mutatom be a patogén mikroorganizmusokkal való munkavégzés törvényi követelményeit, a mikroorganizmusok besorolásától kezdve egészen a velük való munkavégzéshez kialakított létesítmények biztonsági követelményeiig. Ezt követi a rendszer alkalmazásának a szerepe, a szennyvíz dekontaminálási módszerek, a rendszer típusai, leírásai és működésük. A következőkben a kockázatbecslésről és biztonsági problémákról írtam és néhány kockázat csökkentő lehetőségről is szó esik. A következő pontban a minősítésről és validálásról írok. Végül pedig a folyamatos és szakaszos rendszerek kapcsán néhány sorban a következtetésről írtam. Az optimális dekontaminálási rendszer, amely igazodik a szennyvíz és a mikroorganizmus típusához, kiválasztása nem könnyű feladat. Eltekintve a komplex tervezési és műszaki követelményektől, hozzá kell igazítani a helyzetet a helyszínhez, minősíteni a berendezéseket és a technológiai rendszert, ami kulcsfontosságú szempont, a szennyvizek inaktiválását minden alkalommal biztosítani kell. Összehasonlítva a két hő-alapú módszert, úgy tűnik, hogy egy folyamatos dekontamináló rendszernek számos előnye van a szakaszos működtetésű rendszerrel szemben, az egyenletes hőeloszlás és pontos nyomon követhetőség arra utal, hogy ez egy megbízhatóbb és biztonságosabb rendszer lehet, és mint ilyen, előnyösebb egy magasabb biológiai védelmi szintű létesítményben. |
|---|