Arany és arany-ezüst mag-héj szerkezetű nanorészecskék szintézise és aggregációs viselkedésének vizsgálata bioreleváns körülmények között
Napjainkban a nanotechnológia fejlődésével egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerülnek olyan nano mérettartományba eső részecskék előállítását célul kitűző kutatások, melyek megalapozhatják a modern diagnosztikai és terápiás készítmények fejlesztését. A lehetséges orvosbiológiai felhasználások...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Szakdolgozat |
| Megjelent: |
2018
|
| Kulcsszavak: | bionanotechnológia arany nanorészecske arany-ezüst core-shell nanorészecske aggregációs viselkedés |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://diploma.bibl.u-szeged.hu/73618 |
| Tartalmi kivonat: | Napjainkban a nanotechnológia fejlődésével egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerülnek olyan nano mérettartományba eső részecskék előállítását célul kitűző kutatások, melyek megalapozhatják a modern diagnosztikai és terápiás készítmények fejlesztését. A lehetséges orvosbiológiai felhasználások szempontjából az arany és az ezüst nanorészecskék kiemelkedő fontosságúaknak tekinthetőek. Munkánk során célul tűztük ki arany nanorészecskék (AuNP), valamint aranyezüst mag-héj (core-shell) szerkezetű nanorészecskék (Au@AgNP) előállítását, kémiai karakterizálását és aggregációs viselkedésük megfigyelését bioreleváns körülmények között. Kísérleteink során két különböző méretű arany nanorészecskét állítottunk elő, az egyik minta átlagos mérete 8 nm-nek, a másiké 16 nm-nek adódott. A 8 nm-es arany nanorészecskékre ezután ezüst réteget építettünk, így a nagyobb méretű AuNP mintával összehasonlítható átmérőjű mag-héj struktúrájú nanorészecskéket hoztunk létre. Az előállított mag-héj és a 16 nm-es arany nanorészecskéket összehasonlítás céljából stabilitásvizsgálatoknak vetettük alá. A vizsgálataink tárgya a nanorészecskék aggregációs viselkedésének változása volt különböző kémhatások, illetve az élettani anyagcsere-folyamatok és in vitro vizsgálatok szempontjából kitüntetett fontosságú anyagok (NaCl, Glükóz, Gln, FBS, DMEM) függvényében. A részecskestabilitás és aggregációs viselkedés feltérképezése ugyanis elengedhetetlen az esetleges jövőbeli felhasználások szempontjából. Mérési eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy a rendszer lúgosabb kémhatású közegben stabilabb, mint savas pH esetében. A mérési eredményeink alapján feltételezhetjük, hogy a nanorészecskék felszínére nagyobb biomolekulák adszorbeálódtak, mikor glükóz és glutamin jelenlétében vizsgáltuk mintáinkat. Az FBS-t tartalmazó mintában a proteinkorona kialakulására következtethetünk, mely akkor is detektálhatóvá vált, mikor FBS mellett DMEM is jelen volt vizsgálataink során. Azonban a rendszer sem FBS, sem DMEM jelenlétében nem tekinthető stabilnak. További céljaink között szerepel a mintánk stabilitásának növelése, valamint biológiai vizsgálatok elvégzése is. |
|---|