Bipolaris és Curvularia nemzetségek filogenetikai analízise

A Bipolaris és Curvularia nemzetségek az Ascomycota törzs Pleosporales rendjébe tartoznak. Ezen nemzetségeken belül a több növénypatogén faj található, amelyek általában a gazdaság szempontjából fontos haszonnövényeket támadnak meg, elsősorban a gabonaféléket, melyeknél a levelek foltosságát okozzák...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Csonka László Markó
További közreműködők: Kocsubé Sándor (Témavezető)
Dokumentumtípus: Szakdolgozat
Megjelent: 2018
Tárgyszavak:
Online Access:http://diploma.bibl.u-szeged.hu/73067
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:A Bipolaris és Curvularia nemzetségek az Ascomycota törzs Pleosporales rendjébe tartoznak. Ezen nemzetségeken belül a több növénypatogén faj található, amelyek általában a gazdaság szempontjából fontos haszonnövényeket támadnak meg, elsősorban a gabonaféléket, melyeknél a levelek foltosságát okozzák, súlyosabb esetekben pedig a növények korai elszáradását is kiválthatják. Emellett több humánpatogén faj is tartozik a Bipolaris és Curvularia nemzetségekhez, amik elsősorban a pigmentált gombák által okozott fertőzésekért felelősek, amelyek elsősorban gyulladásokat okoznak. Mivel ez a két nemzetség növény-, és humánpatogén fajokat is tartalmaz, fontos a filogenetikai analízisük. Már a XX. század elejétől próbálják a kutatók e nemzetségek fajait helyesen rendszerezni és megfelelő nevezéktannal ellátni, viszont ez a mai napig sem sikerült teljesen. Amíg a kutatók nem rendelkeztek a mai molekuláris biológia ismereteivel, addig a gombák morfológiája volt a számottevő a fajok elkülönítésére. Manapság viszont a molekuláris technikák fejlődésének köszönhetően a kétes rendszerezésű és elnevezésű fajokat újabb módszerekkel lehet vizsgálni, mint például a riboszómális DNS köztes átíródó elválasztó (ITS) régiójának elemzése, mely számos gombafaj azonosítására általánosan használt marker. Az egyik legújabb tanulmányt Manamgoda és munkatársai írták 2012-ben a BipolarisCurvularia-Cochliobolus komplex rendszertanáról, aminek az ITS mellett a tef, gpd gének és a riboszómális nagy alegység (LSU) vizsgálata volt az alapja. A munkánk során megvizsgáltuk az ITS régió felhasználhatóságát a pontos fajszintű azonosításban, valamint a gpd és a tef géneknél megfelelőbb markereket próbáltunk keresni a fajok azonosításának céljából.