Népességcsökkenés a közép- és kelet-európai EU-tagállamokban (különös tekintettel hazánkra), a válság hatásai, prognózisok
Jelen tanulmányban az Európai Unióhoz 2004-ben (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia), valamint 2007-ben (Bulgária, Románia) csatlakozott (volt szocialista) országok demográfiai folyamatait vizsgáltuk, különös tekintettel a népesség számának...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Szeged
2012
|
| Sorozat: | Ünnepi e-könyv : Herczeg János professzor 70. születésnapjára
|
| Kulcsszavak: | Népességcsökkenés - Európai Unió |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/84686 |
| Tartalmi kivonat: | Jelen tanulmányban az Európai Unióhoz 2004-ben (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia), valamint 2007-ben (Bulgária, Románia) csatlakozott (volt szocialista) országok demográfiai folyamatait vizsgáltuk, különös tekintettel a népesség számának múltbeli és várható alakulására, valamint az elöregedésre, illetve - ezzel összefüggésben - az időskori függőségi (eltartottsági) ráta eddigi és jövőben várható alakulására. Vizsgálódásaink tárgyát a népességcsökkenés folyamatának felvázolása, valamint okainak, továbbá lehetséges következményeinek feltárása és elemzése képezték. Forrásként elsősorban a nemzeti statisztikai hivatalok által az EU statisztikai hivatalához, az Eurostat-hoz eljuttatott adatokat, míg hazánk esetében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait használtuk fel. Ahol lehetőség nyílt a különböző adatsorok összehasonlítására, ott összehasonlító módszert alkalmaztuk, hogy megállapítsuk, a régió egyes országainak népesedési folyamatai mennyiben tekinthetőek egyedinek, vagy egy nagyobb, általánosabb mintához tartozónak. Az adatok feldolgozása után az alábbi megállapításokra jutottunk: 1.) a vizsgált közép- és kelet-európai országok demográfiai folyamatai sokkal több hasonlóságot, mint különbséget mutatnak; (néhány régiós sajátossággal együtt) gyors ütemben a magasabb gazdasági-társadalmi fejlettségű nyugat-európai, északamerikai és japán mintákhoz konvergálnak. 2.) A régió országainak népessége terhesség-megszakítások nélkül folyamatosan növekedne (három ország kivételével, ezek: Bulgária, Lettország és Litvánia). 3.) A 65 évesek és idősebbek teljes népességhez viszonyított aránya és az időskori függőségi ráta a régió legtöbb országában (Szlovákia kivételével) igen erős korrelációt mutat, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében a közeli jövőben jócskán 65 év fölé kell majd emelni a nyugdíjkorhatárt (legalább 70, később pedig 75 évre), míg hosszabb távon a népesség fiatalodását kellene elérni (például uniós szinten meghozott népesedéspolitikai intézkedések, továbbá a célzott bevándorlás/tagfelvétel révén). |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 288-307 |
| ISBN: | 978 963 306 154 1 |